Apátvarasd 133 lakosú község a 6-os főközlekedési út mellett Pécsváradtól 6 kilométerre, északkeletre fekszik.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent Imre herceg-templom
A templom 1792-ben épült.
Lovászhetény 330 lakosú község Pécsváradtól 6 kilométerre, keletre fekszik. A község első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából (ie. 1300-800) valók. A rómaiak korából többek közt négy késő római sír leletanyaga is felszínre került. A IX. század végéből származó hét honfoglalás kori sírt is feltártak a régészek. A pécsváradi apátság 1015-ben keletkezett alapító levelében már szerepel. A török hódoltság idején is lakott hely volt, s akkor magyarok éltek itt. A felszabadító háborúk idején azonban elnéptelenedett, 1710 után németek telepedtek itt le. A XIX. század közepén néhány magyar család is otthonra lelt a településen. A község infrastrukturális ellátottsága átlagos; a vezetékes ivóvízhálózathoz minden lakás csatlakozott.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent Márton-templom
A templom 1892-ben épült.
Pusztafalvi Szent György-kápolna
Épült 1825-ben
Martonfa 202 lakosú község a 6-os főközlekedési út mellet Pécs-Hirdtől 6 kilométerre, délkeletre fekszik. A környék már az időszámításunk előtti 1200-as években is lakott volt; az ún. halomsíros kultúra népe élt itt. Őket a vaskor késői szakaszán a kelták követték. A település nevével először 1292-1297 közötti időkből való írott forrásokban találkozhatunk Martonfolua néven. A török hódoltság idején végig lakott maradt, népességének túlnyomó része azóta is magyar. Csak a XIX. század második felében költözött ide néhány német család.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent István király-templom
A templom 1874-ben épült.
Pécsvárad 4151 lakosú város a 6-os főközlekedési út és a 64-es/Pécs-Bátaszék/ vasútvonal mentén, a Keleti-Mecsek szélén. A helyet a Szent István által alapított bencés monostor tette országos jelentőségű állam- és egyházszervezési központtá.
A Zengő előterében magasodik a vár és a bencés monostor, amelynek templomát 1015-ben szentelték fel. A vár kápolnájában korabeli freskómaradványok láthatók. A mai barokk stílusú kastélyforma a XVIII. század elején alakult ki.
Az 1767-ben, barokk stílusban épült Nagyboldogasszony-templom, melynek rokokó oltárai és szószéke van.
A Mindszent-kápona a XIII. században épült, később átépítették.
A református templom 1785-ben épült.
A városházát 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston olasz származású építész. Előtte 1816-ban készült többalakos Szentháromság-szobor áll.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Zengővárkony 418 lakosú község a Zengő lábánál, a 6-os főközlekedési út mellett, Pécsvárad közelében fekszik. A Keleti-Mecsek lábánál fekvő, zömében magyar lakosságú település elsősorban népviseletéről, tájházáról, a benne található néprajzi kiállításról, hagyományőrző tánccsoportjáról híres. Másik ékességét, a szelídgesztenyést feltehetően a török korban itt menedéket kereső magyarok telepítették. Valódi matuzsálemek is akadnak a gesztenyfák között. Az Árpád-ház alatt is lakott faluban - melyet Villa Varkun, Warkun és Varkon néven is említenek a korabeli források - a XVIII. század folyamán telepedett meg a ma is ott élő német nemzetiség. Zengővárkony számos helyi védettségű épülettel rendelkezik, amelyek a népi építészet gyöngyszemeiként ismertek. Találunk közöttük lakóépületet, vízi malmot, gazdasági épületet, elemi iskolát, református parókiát és késő barokk református templomot. Ez utóbbit 1787-ben késő barokk stílusban építették.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
