Mohács 19227 lakosú város az 56-os és 57-es főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén fekszik a Duna-folyam két partján. Ha Mohács, akkor először a mohácsi vész jut az ember eszébe. Pedig a régészeti leletek tanúsága szerint a város területe már az őskortól lakott volt. A római időkben castrum volt a helyén. Mohács a honfoglaló magyarok önálló települése. Országos hírnevet, történelmi jelentőséget a törökök 1526. évi hadjárata révén szerzett. A török másfél százados uralma a mohácsi csatavesztéssel vette kezdetét. A XVIII. században szerb püspöki székhely. 1742-ben már kiváltságos mezőváros, az 1840-es évektől jelentős kereskedelmi kikötő. 1848 után császári katonák szállták meg. Attól kezdve, hogy megépült a pécs-mohácsi vasútvonal. Mohács kereskedelmi jelentősége egyre növekedett. A XIX. század végén jelentős építkezési hullám jellemzi, s a XIX-XX. századfordulóján már városias arculatú település. 1945 óta nagymértékben fejlődött gyáripara, a szépszámú oktatási intézmény is működik itt.
A belvárosi római katolikus templom 1766-1790 között épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Egyetlen homlokzat előtti tornyos, homlokzati fülkéiben egy-egy szobor áll. Hajója három boltszakaszos, szentélye trapézzáródású. Barokk főoltára gazdag díszítésű. Szószékét és papi székét copf stíluselemek díszítik. Belső berendezései közül említésre méltó egy régi, kalandos sorsú, fából faragott Boldogasszony-szobor, amelyet még a török idők elöl menekítettek el a jelenlegi templom elődjéből, a Duna-parton álló és azóta összeomlott Szűz Mária-templomból. Figyelmet érdemel a 850 gramm súlyú sínezüst áldozókehely, amelyet Jozefina császárnő 1727-ben adományozott.
A volt püspöki templomot Szent Kereszt- vagy Külvárosi templomnak is hívják. Berényi Zsigmond pécsi püspök építette 1742-ben. Egyetlen, homlokzati előtti tornya van. Gazdagon díszített kapuzatán Berényi Zsigmond címere látható. A kapu felett Szent Miklós szobor, az orom szélein egy-egy királyszobor áll. Hajója három boltszakaszos, szentélye félköríves, déli oldalán oszlopos kapuzattal. Orgonakarzata kőből készült.
A volt ferences templom és kolostort 1740-ben építették. Homlokzati tornya, keskeny homlokzata, díszes kapuja és három boltszakaszos hajója van. Oltárképe Dorfmeister István műve, s azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
A templomhoz tartozó rendház egyemeletes, tízablakos épület, 1724-ben kezdték meg építését.
A római katolikus emléktemplomot fogadalminak is nevezik. A város legnagyobb arányú építészeti alkotása. Alapkövét 1926-ban tették le. Árkay Aladár és fia Bertalan tervei szerint épült, bizánci stílusban. Kupolája 30 méter magas és 20 méter széles, rézlemez borítja. A közadakozásból épült templom belső építészeti installációi közül figyelemre méltóak színes üvegablakai, amelyeket Árkayné Sztehló Lili készített, valamint Kolbe Mihály freskói. A templom érdekessége, hogy alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kilogramm emlék-földcsomagot építettek be, mellyel a nemzeti összefogást kívánták jelképezni.
A református templom 1790-ban épült. Egyetlen hagymasisakos tornya van. Úrvacsorakelyhe 1570-ből való. A templom előtt az első Világháborúban elesett református katonák turulmadaras emlékoszlopa áll.
A görögkeleti szerb templom a XVIII. században épült. Homlokzati tornya 48 méter magas. Szentélye félköríves. Berendezéséből nagy értéket képvisel ikonosztáza, copfstílusú szószéke és egy török eredetű kancsó a XVII. századból.
A kálvária kápolna másik neve Csatatéri emlékkápolna nyolcszögű alaprajzú, klasszicista épület. A bejárat feletti kronosztichon latin nyelvű szövege közli, hogy 1859-ben épült a mohácsi csatában elesett hősök emlékére. Belsejében Dorfmeister Istvánnak tulajdonított két olajfestmény található, az első és a második mohácsi csatáról. A kápolna bejáratától balra levő, vasráccsal elzárt fülkében két régi ágyúcső látható, melyeket Bádeni Lajos seregei hagytak itt 1687-ben.
A volt püspöki kastély egyemeletes, 22 ablakos, tornácos udvarú építmény, a kapu felett Berényi-címerrel. Építését 1714-ben Nesselrode Vilmos püspök kezdte meg, Berényi Zsigmond folytatta, majd Esterházy Pál püspök 1799-ben fejezte be.

http://dd.bloglog.hu/page/7/