Lábod 2223 lakosú község a 68-as főközlekedési út mentén Nagyatádtól 8 kilométerre, délkeletre fekszik. Nevét az első írások 1200 körül Labá, Lábod alakban említik. 1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1689-től a Széchenyi család birtoka volt. A község erdőkben gazdag, szép természeti környezete, gazdag vadállománya nemzetközileg ismert, kedvelt vadászhellyé tette.
Építészeti nevezetessége a hosszúfalvi katolikus temetőben található középkori alapokon nyugvó kápolna, mely a XIII. században épült, valamint az erdei környezetben található Szent Hubertus kápolna.
Védett természeti érték a vadaspark és a millennium évében ültetett hársfacsoport.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szeplőtelen Fogantatás-templom

A plébánia területén található a környék legrégebbi kápolnája, Lábod-Hosszufaluban. 

Rinyahosszúfalvi Fájdalmas Szűz-kápolna

A kápolna építése az 1300-as évekre tehető. A reformáció terjedése után a török hódoltság idején a templomot a reformátusok vették használatba. 1729-ben Acsády veszprémi püspök visszavette a templomot a reformátusoktól és visszaállította a katolikus rendtartást. A terület tulajdonosai, a Hunyadiak a templomot román kori alapokra barokk stílusban átépítették. A kápolnában található festett oltárkép, a faragott rokokó stílusú kerettel 1760 körül készült. Említést érdemel a festett szószék. A későbbi birtokosok - báró Sina Simon, herceg Ypsilanti és herceg Hohenlohe - a kápolna tatarozását, állagmegóvását rendszeresen elvégezték. Az épületet temetkezésre is használták tulajdonosai és kegyurai. A szentély alatt kapott végső nyughelyet a Hunyadi család 8 éves kislánya, valamint a kriptában helyezték el (a téglaburkolat alatt) Ypsilanti herceg fiát. Műemléki védettség alatt áll.