Nagyatád 12004 lakosú város a 68-as főközlekedési út és a valamikor megépülő S91-es gyorsforgalmi út mentén helyezkedik el. A helységet a 38-as /Nagyatád – Somogyszob/ vasútvonal is érinti. A település nevét a török ata (atya) szóból származtatják, de az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak. Az írásos források először 1190-ben említik az Atád nevét. A tatárjárást megelőzően már falvas településekről szóltak a krónikák. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, amikor Mátyás vásártartási joggal ruházta fel. A település forgalmas utak kereszteződésében feküdt, s így élénk kereskedelem alakult ki. Az uradalom és a város az 1554-55-ös hadjárattal vált török hódoltsági területté. A török uralom alatt a település elvesztett korábbi közigazgatási önállóságát és a lakosság majdnem teljesen kihalt. A török kiűzését követően a birtok gazdái horvát és vend telepeseket hívtak ide. A XVIII. században a település Horvát Atád néven szerepel. A dunántúli hadjárat idején a településről sokan csatlakoztak Rákóczi csapataihoz. 1722-tol Czindery Ferenc Ignácz tulajdonában került a Atád, aki ferencesrendi szerzeteseket telepített le. Ettől az időszaktól kezdve szaporodott a magyarul beszélő népesség. Kereskedelme révén a település ismét élénk fejlődésnek indult; napi, heti és országos vásárokat tartottak. A földesúr meghatározta a templom és a rendház helyét, amelynek 1751-ben rakták le az alapjait.  Egy Bécsben kelt, 1744-es okmány szerint Atád megkapta a szabad királyi városoknak járó jogokat. A település, amely ekkor három utcából állt, másodízben is város lett. Egy 1778-ból származó statisztikai adat szerint a lakosság száma majdnem elérte a 700 főt. Az 1848-as szabadságharcig a megye legnagyobb marhavásárait tartották itt, ekkor Nagykanizsa vette át a vezető szerepet. A XIX. században két alkalommal (1802, 1888) is földrengés pusztított, amely sok lakóházban tett kárt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a harcok elkerülték a várost, de több fiatal állt be innen is nemzetőrnek. A szabadságharc leverése újabb közigazgatási átszervezést hozott. A nagyatádi vegyes szolgabírói hivatalhoz 38 helység és 42 puszta tartozott, valamint itt kapott székhelyet a megye egyik pénzügyi biztosa is. Az 1871. évi XVIII törvénycikk megszüntette a mezővárosokat, Nagyatád nagyközség lett. A gazdasági élet fejlődését bizonyította a pénzintézetek létrejötte. 1844-ben Nagyatádi Járási Takarékpénztár, 1872-ben Nagyatádi Takarékpénztár és 1909-tol Néptakarékpénztár működött. Az 1870-es országgyűlés határozata értelmében Nagyatád környékéből járást szerveztek, itt helyezték el a járásbíróságot és a szolgabíróságot. 1890-ben megindult Barcs és Somogyszob között a helyiérdekű vasút. Megnőtt a polgári lakosság száma, a korábbi nagyszámú földműves már csak a népesség egyharmadát tette ki. 1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredménye munkájának köszönhetően 1936-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren. A századfordulón létesített gyárak eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák kezdődő szerveződése, amelynek az élén hosszú ideig az erdős- csokonyai Szabó István állt. Az első Világháború kitörése megakasztotta a politikai fejlődést. Az országos események nyomán 1918 novemberében Nagyatádon is megalakult a Nemzeti Tanács. A Tanácsköztársaság bukását követően megerősödött a kisgazda mozgalom, de a tervezett földreformot nem sikerült keresztülvinniük. A II. Világháború súlyos károkat okozott a községben. Hónapokig állt itt a front, amelynek következtében a lakóházak hetven százaléka megsérült. 1949-tol újabb nagyarányú bevándorlás indult meg. Új utcák születtek, Bodvica és Kisatád összeépült. Az 1956-os forradalom Nagyatádon békésen zajlott le, semmilyen komolyabb atrocitásra nem került sor. Meggyorsult a lakásépítés. 1971-ben egy lakáselemeket gyártó üzem települt ide. Új lakótelepek jöttek létre a Hunyadi és a Kiszely utcában. Az intenzív fejlődés eredményeként, 1971. április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot. A 1970-es években 1903 új lakás épült a városban. Nagyatád gyors ütemben urbanizálódott.



http://dd.bloglog.hu/page/7/