Mernye 1576 lakosú község a 67-es főközlekedési út és a 35-ös/Kaposvár-Siófok/ vasútvonal mentén, Kaposvártól 20 kilométerre, északra fekszik. 1229-ben Merena és Alsó-Merena alakban fordul elő a neve a székesfehérvári káptalan birtokai között. Később említik Wasarusmernye, Bódogasszonymernye, Almernye alakban is. A török időkben nem néptelenedett el. 1807-ben a király a kegyes tanító rendnek adományozta. Később a rend gazdasági központja lett. A községhez tartozik Mernyeszentmiklós. Jó földrajzi fekvése miatt a környező települések körül a legjelentősebb. A mezőgazdaságból élt a lakosság, de jó pár iparos és kereskedő működött a faluban.
Az 1760-ban épült barokk stílusú római katolikus templom, a Kálvária és a Nepomuki Szent János szobor műemlékileg védett építészeti emlék.

http://dd.bloglog.hu/page/8/

Sarlós Boldogasszony-templom

A templom 1760-ban épült, barokk stílusban.

Mernyeszentmiklósi Magyarok Nagyasszonya-kápolna