Gyulaj 1074 lakosú község Tolna megye délnyugati részén, Dombóvártól északkeletre, 20 kilométerre, összesen hat völgyben fekszik. A község belterülete a külső határrészekhez viszonyítva a középponttól délre terül el. Gyulajhoz tartozó nagyobb külterületi lakott helyek ma már nincsenek. Kedvező adottságai a talaj és a felszínviszonyok, vadban gazdag erdeje miatt feltételezhetjük, hogy már a középkorban lakott terület volt. A kor egyik legjellegzetesebb kultúrája, a “lengyeli kultúra” egyik központja a falutól 25 km-re feküdt. A honfoglalást követő letelepedéskor a környező terület a fejedelmi családok szállásterülete lett, talán a falu eredeti neve, a Gyula is erre utal. Legelső írásos dokumentum az 1581-ben Omar Cselebi által készített adóösszeírás. E szerint Gyula falu 1563-ban elpusztult, de két-három éven belül a hazájukból elmenekült és észak felé húzódó szerbek, ismertebb nevükön rácok települtek az elhagyott vidékre. Az adóösszeírás, utalva új lakóira, a települést Gyula-Jovántza néven említi, ahol 7 adózó, tehát 50-60 lakos élt. A Jovántza név feltehetőleg utalás a rácok vezetőjére, akit Jovánnak hívhattak. A rác betelepülők emlékét a falu belterületén fennmaradt földrajzi nevek őrzik. 1622-ben készült az első magyar összeírás, amely említi Gyula és Jovántza települést, mintegy 200-250 lakossal. A falu lendületes fejlődése 1685-ig tart, ebben az évben a környék lakosságát pestisjárvány tizedeli meg. 1701-ben egy királyi okirat a települést “puszta, 20 hold szántó, kevés rét”-ként emlegeti. A Rákóczy -szabadságharc alatt a Simontornya ellen vonuló Bottyán János csapatai a falut felgyújtották lakói rác származása miatt. Az újjáépítés az 1720-as évek elején kezdődött galántai Esterházy Pálnak, a terület földesurának a segítségével. A falura jellemző, a dombok tövében épített házakból álló utcaszerkezet ekkor alakult ki. Az újjáépítés ideje alatt kerültek az első cigány családok a faluba, pontosabban az uradalmi erdő szélére. Elsősorban erdőirtással, vályogvetéssel, kovácsmunkákkal foglalkoztak. Az 1768. évi összeírás 4 cigány családot említ, ebből 3 letelepült, nevüket kovács foglalkozásuk után kapták. Az elkövetkező évszázadok történelmi eseményei csak érintették a falut, a nyugodt életlehetőséget adott a fejlődésre. 1848. szeptember végén az ozorai csatában gyulaji népfölkelők is részt vettek. 1859 nyarán a plébánián keletkezett tűz szinte az egész falut elemésztette. Az immár második újjászületéshez a falubeliek az Esterházyaktól kaptak ingyen fát. Az 1867-es kiegyezés után meginduló nagyarányú vasútépítés egyik fővonala, a Budapest-Fiume vonal a falubeliek makacs és maradi ellenállása miatt elkerülte Gyulajt, ezzel máig ható elszigeteltséget okozott a falunak. A XIX-XX. századforduló kivándorlási hulláma Gyulajt is elérte, mintegy 200 ember indult a tengerentúlra. 1903-ban a falu addigi hivatalos nevét, a Gyula-Jovántzát Gyulajra változtatták. Az első Világháború különböző frontjain 71 gyulaji származású katona esett el. 1939 augusztusában, a világégés előestéjén, óriási vihar pusztított, több ház tetejét lesodorta, fák százait tépte ki. 1944. december 30-án a falut elérték a szovjet csapatok, a kis létszámú német őrcsapat harc nélkül vonult vissza. A falu szélén három helybéli levente fiút halálos lövés ért, máig sem tudni, német vagy orosz katonák lőttek-e. A fiúkkal együtt 37 háborús halottja volt a falunak, emléküket a központi téren felállított emlékmű őrzi. A háborút csekély pusztítással átélő falu történelmének fénykorát a következő évtizedben élte. Ma is láthatók az akkor épült jellegzetes paraszti porták a jómódot bizonyító impozáns méretű gazdasági épületekkel. Az 1950-es évek elejének hivatalos politikája ezt töretlen és lendületes fejlődést nem nézte jó szemmel: az egyik első hírhedt kulákper szenvedő alanya gyulaji lakos volt. Az 1956-os események nem jutottak el a faluba, bár egy gyulaji származású sorkatona a Rádió környéki harcokban esett el. A falu fejlődése eddigre már megszakadt. Az állami vezetés a városoktól távol eső, földrajzilag is zárt helyen levő, csak közúton megközelíthető Gyulajt elsorvasztandó településnek ítélte. Ennek keretében a falu külterületét képező Szőlőhegyen bezárták az iskolát és a boltot. Az akkori szociális politika az itt saját életmódjuk szerint szabadon élő cigányokat bekényszerítette a falu elhagyott házaiba. 1977-ben megszüntették a községi tanácsot is. Ilyen körülmények között az 1970-es években erőteljessé vált a fiatalok elvándorlása. Az 1980-as évekbeli gazdasági hanyatlás hatására sorban szűntek meg a munkahelyek. Jellemző adalék, hogy az 1971-ben Vadászati Világkiállítást rendező Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság is már csak nevében gyulaji, a központja évek óta Tamásiban van. Az elmúlt évek változásai lehetőséget adnak a falu újjáélesztésére. Gyulaj nagy hátrányokkal indul. Amíg más falvak látványosan fejlődnek, itt hiányosságokat pótolják. De Gyulaj nem hiába híres erdejéről, ez a falu olyan, mint egy tölgy: gyökerét a talajba mélyesztve áll, sem vihar, sem szél ki nem döntheti. A falura a mezőgazdaság a jellemző, ipari termelés nem folyik.
A gyulaji vadrezervátum 35000 holdnyi területen tölgy- és bükkerdők találhatók. Itt él az ország legszebb, legnemesebb vadállománya. Gyulaj nemzetközi rangú név a vadászok számára. Innen származik hosszú idő óta a világranglista legjobb dámvad trófeái. Itt tenyészik tavasszal a magyar föld ritka virága, a vadsáfrány, amely minden bizonnyal még a török időkben kerültek ide. E ritka becsű virágot a híres magyar botanikusról, Csapody Veráról nevezték el.
http://dd.bloglog.hu/page/8/
Jézus Mennybemenetele-templom
A templom 1754-ben épült barokk stílusban.
Anyakönyvek: 1738-tól.
