Kocsola

2016. július 12. 08:43 - Andre Lowoa

Kocsola 1422 lakosú község a dunántúli dombvidéken, Tolna megye délnyugati szögletében, a dombóvári régióban helyezkedik el. A Dombóvár felől érkező 61-es számú főút a község mellett vezet el Tamási felé. Mindkét város 20-20 kilométerre van. A keleti részen húzódik a 49-es/Dombóvár-Lepsény/ vasútvonal. A község pontos keletkezése ismeretlen, a kis számú írásos feljegyzések alapján csak mozaikszerűen állítható össze. A szomszédos község, Szakcs már a XV. századból való térképen, mint mezőváros szerepelt, ezzel szemben Kocsolát a régebbi térképen nem találjuk. Múltjáról leletek, égetett agyagedények, római pénzek, kis szobrok tanúskodnak, amelyek a szekszárdi múzeumban , illetve iskolákban is megtalálhatók. Valószínű, hogy a honfoglalók szálláshelye is volt. Szeghalmi szerint a XI. és a XII. században a Monoszló nemzetség tanyázik itt. Egy 1271-ben kelt oklevél a templomáról tesz említést. 1500-ban a tamási várhoz tartozott, és a Héderváry család birtoka volt. A hódoltság végén, valószínűleg pestisben vagy éhínség miatt a lakosság elpusztult, a falu a XVIII. században települt újra. Vályi András Magyarországnak leírása c. könyvében ( 1799 ) már ezt olvashatjuk : “Kocsola magyar falu, földesura H. Esterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, vagyonjai jelesek.” Az eddigiekből is megállapítható, hogy a község kis jobbágyfalucska lehetett, amelynek neve ( Kocsolya, Kotzola, Kocsola ), valamint földesurai az idők folyamán változtak. Kocsola első lakosai a török hódoltság után magyarok voltak. A dűlőnevek is magyar eredetűek. 1740 körül jelenik meg Fischer József molnár “népes” családjával. Kling 1763 utánra teszi Kocsolának németekkel való telepítését. Hőgyész, Dúzs, Tevel és különösen Pári népfeleslege telepszik meg Kocsolán, amely késői, másodlagos település. A németek megjelenésével az 1920-as évek végén, az 1930-as évek közepén már élesek az ellentétek a magyar és a német lakosság között. 1945 előtt a magyar lakosság a Nagyhát utcát, a németség a központtól távolabbi utcákat lakta. Nem házasodtak egymás között, a német nyelv követelése is mindinkább előtérbe került. A német lakosság nagyobb része a II. Világháború idején a Volksbund tagja lett. A háború után sem szűntek meg az ellentétek, sőt inkább növekedtek. A kitelepített németek helyére Csehszlovákiából, valamint Jugoszláviából magyar lakosság érkezett. Az itt élők őket sem fogadták szívesen , s így magyar-német, magyar-felvidéki ellentét alakult ki. Később a Felvidékről idekerültek egy része a községből Komárom megyébe, Szőnyre, Almásfüzitőre, Komáromba költözött vissza. 1959-ben a mezőgazdaság átszervezése után döntő változás következett be. A német és a magyar termelőszövetkezeti tag értékét a végzett munka adta, elkezdtek házasodni egymás között, összekuszálódtak a rokoni szálak, ez feloldotta az ellentéteket. A lakosságszám 1869-től 1953-ig négyszeresére növekedett, 1910-ig a lélekszám fokozatosan emelkedett, majd 1920-tól visszaesett, oka az I. Világháború. Azután ismét emelkedni kezdett, 1949-ben érte el a maximumot 2569 főben. Ekkor a lakosság 96 %-a a mezőgazdaságban dolgozott, de ez 1945 után a mezőgazdaság átszervezésével ez az arány 69,2 %-ra csökkent a gépesítés növekedése miatt. Ez, valamint a Felvidékről idetelepültek egy részének Komárom megyébe költözése a lélekszám csökkenésével járt. 1966-tól sokáig nem változott a lakosság száma, az elmúlt időszakban azonban ismét csökkent. A tanulmányaikat befejező fiatalok másutt helyezkednek el, beköltöznek a városokba a jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. 1996 elején 1481 fő volt a lakosok száma. A cigány anyanyelvű lakosság számaránya jelentősen emelkedik, 1976-ban a lakosság 12 %-a, 1996-ban 25 %-a cigány etnikum. Kezdetben a falutól 3-4 kilométerre , az erdő szélén telepedtek le, 1960 nyarán betelepítették őket a falu szélén levő vásártérre, napjainkra azonban teljesen beolvadtak a községbe. A község területe 3334 hektár, nagy részén a kocsolai Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint egyéni gazdák folytatnak mezőgazdasági termelést. Foglalkoztatás tekintetében legnagyobb munkaadó a helyi Mezőgazdasági Szövetkezet.

http://dd.bloglog.hu/page/8/