Sióagárd 1411 lakosú község Szekszárdtól 6 kilométerre, északnyugatra fekszik. A község őslakosságát magyarok, szerbek , szlovákok, németek alkották. A XIX. századtól katolikus magyar községként tartják számon. A Leányvári részen földvár maradványai kerültek felszínre, és bronzkori használati tárgyakat is találtak. Népviseletéről, sajátos hímzéséről híres község. A tájház a helyi népművészetet mutatja be.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Nepomuki Szent János-templom

A templom 1886-ban épült, neogótikus stílusban.  A valamikori Agari pusztának már 1334-ben volt fatemploma és papja. 672 évvel ezelőtt aztán nőtt a település 1747-ben az akkori uraság gr. Trauthson János szekszárdi apát, bécsi érsek Szent János tiszteletére Agárdnak templomot építtetett. A második templom 150 évig állt, ekkora annyira tönkrement, hogy le kellett bontani.

1879-ben Sághy Pált nevezték ki Agárdra plébánosnak, aki költséget nem kímélve makacs konoksággal járt a közalapítványi hivatalhoz, a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz, hogy a községben templom épüljön.1886. március 10- én letették a templom alapkövét. Négy hónap alatt építették fel, és december 18-án már szentségimádást és szentmisét tartottak a templomban.