Ozora 1829 lakosú Sió-menti község, Simontornyától 11 kilométerre, nyugatra fekszik. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédség itt aratta első jelentős győzelmét: Perczel Mór előtt tízezer ellenséges katona tette le a fegyvert. A győzelem kivívása a honvédeken kívül, a kaszával felfegyverkezett ozorai parasztok érdeme is, akik felszedték a Sió hídját, s teljesen bekerítették az ellenséget. Ozorán zajlott le a híres 1905-ös aratósztrájk is. Az Esterházy-birtokok sztrájkoló parasztjai ezrével szálltak szembe a hatalommal, és csak a katonaság és a sztrájktörők együttes fellépése tudta letörni őket.
Ozora történelmében két ismert költő játszott nagy szerepet: Petőfi Sándor és Illyés Gyula. Illyés Gyula álmai városának nevezte Ozorát. A költő hosszabb-rövidebb időt töltött a településen. Írásaiban világirodalmi rangra emelte a hét dombra épült köszéget.
A római katolikus temploma 1782-ben épült barokk stílusban.
Az ozorai vár kétemeletes, négyszög alaprajzú. Ozorai Pipo, Zsigmond király firenzei származású hadvezére építette a XV. század elején. A török időkben a vár a pasa szállásául szolgált, majd a török megszállás után, a XVIII. században barokk stílusban megújították. Az átalakítás ellenére még ma is áll a firenzei mintára készült Sáfrán-kút. Szolgált börtönnek és magtárnak is. A legújabbkori feltárások során számos értékes lelet került a felszínre.
1992 óta minden évben megrendezésre került az ozorai fafaragó tábor, melynek művészeti vezetője Cs. Kiss Ernő, tatai fafaragó-művész. A táborban készült kültéri alkotások, valamint emlékművek dísztik a település minden részét.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent István király-templom

A templom 1728-ban épült, barokk stílusban.

Anyakönyvek: 1722-től