Gyönk 2244 lakosú város a Tolnai Hegyhát egyik települése, Hőgyésztől keletre, 13 kilométerre fekszik. A helységet érinti a 40-es/Pécs-Pusztaszabolcs-Budapest/ vasútvonal. A Tolnai Hegyhát dombokkal, völgyekkel szabdalt tájegység. Az Y alakú völgyet, melyben Gyönk elterül, nem nagy szintkülönbségű, 50-60 méter magas dombok veszik körül. Gyönk tengerszint feletti magassága 149 m, legmagasabb pontja a községtől északra található, 242 m. Itt-ott előforduló erdeit főleg akác, cser, tölgy és szilfa alkotja.  Gyönk területe már az ókorban is lakott volt. Az itt végzett ásatások feltárásai szerint már a bronzkorban volt élet e helyen. Az avarkorból komoly település nyomait tárták fel a régészek. A feltárt mintegy 700 sírhely alapján mondható, hogy a honfoglaló magyarság az itt élő avarokkal összeolvadva lakta be ezt a tájat. Minderről az eleinte egymás mellett elterülő avar és magyar temetők, majd az azok összeolvadása a bizonyosság. A helység további történetét a középkorig homály fedi. Az első írásos dokumentumok az 1280-as éveket említik, mikor “egy itteni nemes, Gyönki László nőül vette Harsány várurának Katha nevű leányát. A Gyönki családot 1446-ig említik az egykori oklevelek. A gyönki plébánia az 1330-as években szerepel a pápai tized összeírásában.  A XIII. században a Sziget- Fejes- és Mérő családot találjuk Gyönk birtokosai között.  A török térhódításával vége szakad a békés időszaknak, a lakosság nagy része kénytelen elhagyni lakóhelyét, tartós háborús időszak következik. A törökök viszonylag nagy lakott települést értek itt: ezt bizonyítják a defterek. A terület a simontornyai szandzsákhoz tartozott. Az 1560-as kimutatás 60 családfővel számolt. 1590-ben már csak 33 családfőt írtak össze. A török hódoltság után a Hegyhát falvaiban nagymérvű pusztulás, elnéptelenedés tapasztalható. Ekkoriban a Sándor család tulajdonában került ősi jusson e terület, majd házasság révén a Magyary-Kossa család kezébe ment át. Az elnéptelenedett falvakba, a parlagon maradt földterületek megmunkálására a földbirtokosok megpróbáltak magyarokat telepíteni. 1713-ban települt e vidékre néhány család Veszprém megyéből: Csót, Veszprémvarsány, Várpalota térségéből. A falvak újratelepítéséhez a császártól is segítséget kértek a földesurak. III. Károly 1722-ben kéréssel fordult a német fejedelmekhez, hogy adjanak telepeseket. Így érkezett Gyönkre az első német telepes csoport Hessenbôl, akik evangélikus vallásúak voltak. Később a Nagyszékelybe települt református németek egy csoportja átköltözött Gyönkre. Így alakult ki a falu jelenleg is érvényes felekezeti háromarcúsága: evangélikus és református németek és katolikus magyarok. Az új telepesekkel a falu fejlődésnek indult.  1812-ben Gyönkre települ át a Nagyszékelyben 1806-ban alapított református algimnázium. 1891-ben már 3371 lakosa van a községnek, ekkor nevezik ki a simontornyai járás székhelyének.  A II. Világháborúig meghatározó történelmi esemény nem szerepel a falu krónikájában. A főként németek lakta település életében a II. Világháborút követő kitelepítések hoznak nagy változást. A kitelepítettek helyére Orosháza környékéről, a Felvidékről több száz család érkezett. A Magyarországra áttelepülő bukovinai székelyek közül is több család Gyönkön lel új otthonra.  Az 1950-es évektől a település iparosodásában, gazdasági életében meghatározó szerepet töltöttek be az itt tevékenykedő üzemegységek, gazdálkodó szervezetek: a KIPSZER Gyönki Gyáregysége, a Mezőgép Gyönki Üzemegysége, az Elegancia Ipari Szövetkezet Gyönki Üzemegysége, a Vegyesipari Szövetkezet, a Petőfi Termelőszövetkezet valamint a Víz és Csatornamű Vállalat. 1961-ben megszűnt Gyönk járási székhely rangja, ez nagyban visszavetette a község további fejlődését.  1970-tôl 6 társközségével együtt közös igazgatás alatt nagyközségként működött, 1991-től ismét önálló. Általános Iskolája fogadja a gyönki diákok mellett a 6 község tanulóit.  Nagymúltú gimnáziuma immár országos beiskolázással kéttannyelvű - magyar-német - képzést folytat.  Gyönkön található a megye legnagyobb létszámú szociális otthona. 1990-től Gyönkön is megnőtt a kisvállalkozói tevékenység, mely a község újuló arculatán is nyomott hagy.
1990. óta a németországi Griesheim városával testvérvárosi kapcsolata van Gyönknek.

http://dd.bloglog.hu/page/6/