Nagylak 598 lakosú község a 43-as főközlekedési út és a 121-es/Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged/ vasútvonal mentén, Makótól délkeletre, 20 kilométerre fekszik. Elsőként 1313-ban Noglok-ként említik. A tatárjárás után létrejött nagylaki uradalomhoz a XV. században már 60 falu és 14 puszta tartozott, maga Nagylak városi rangra emelkedett. Az 1514. évi parasztlázadás, majd a hatszori török foglalás nyomában rom és pusztulás maradt. Az elhalt magyarság helyébe először szerbek, majd kivándorlásuk, 1750 után románok, 1803-ban szlovákok költöztek. A Maros-parti vár és mezőváros Trianon után Romániához került. A magyar oldalon mindössze a Pannónia Kender- és Lenszövő Részvénytársaság 1904-ben alapított kender- és lenáztató gyára maradt, amelyben kender feldolgozásban már jártas, Bács megyei svábok kezdtek dolgozni. Hozzájuk később nagylaki és csanádpalotai lakosok csatlakoztak. A gyár munkástelepén és a nagyobb részben tanyákon lakók létszáma 1920-ban 512 fő volt, 1922-ben lett önálló község.

http://da.bloglog.hu/page/5/

Szentlélek-templom

A templomot 2014-ben szentelték fel.