Apátfalva 3286 lakosú község a 43-as főközlekedési út és a 121-es/Békéscsaba- Kétegyháza- Mezőhegyes- Újszeged/ vasútvonal mentén Maros jobb partján, Makótól keletre, 10 kilométernyi távolságra fekszik. Egy 1334-ből való oklevél Potfalvá-nak említi. Neve onnan származik, hogy a falut a csanádi Boldogságos Szűz monostorának apátja birtokolta. Dózsa György, a parasztok vezére egyik győztes csatáját itt vívta. A török alatt elpusztult falut 1753-ban jászsági, Heves megyei és környékbeli családokkal népesítették be. Mérnöki tervek szerint kijelölt hosszú, nyílegyenes utcáit keskeny közök kötik össze. A helység 1762-től különvált Újcsanádtól. A faluban számos fűrészelt deszkaoromzatú és vakolatdíszes, klasszicista homlokzatú XX. századeleji parasztház látható.
A Nepomuki Szent János szobor faluképi jelentőségű emlék. A falusias baldachin-házzal ellátott alkotást az 1821. évi árvíz után, a vízen járók védőszentje tiszteletre 1824-ben állították.
Az 1757-ben barokk stílusban épült katolikus templomot 1937-ben látványos, neoreneszánsz megfogalmazásban építették át.

http://da.bloglog.hu/page/5/

Szent Mihály templom

Már 1332-ben temploma is van. A török idők után Makóról kijáró ferencesek gondozzák a híveket. 1753-ban önálló plébánia lesz. Az új templomot 1754-57 között, a plébániát 1801-ben építteti fel a kincstár. 1932-ben két oldalhajóval bővítik a templomot Tóbiás László tervei alapján, és teljes renoválást kap. Ekkor nyerte el bazilikás belső tere a mai formáját.
1935-ben konszekrálják. 1976-ban vörös márvány borítású liturgikus teret, és szembemiséző oltárt alakítanak ki.
Főhomlokzati fülkéiben Szent István és Szent Imre szobra áll. A berendezés nagy része (rokokó padsorok, olajfestmények, egyes szobrok) még XVIII-XIX. századiak. Az oltár képe Szent Mihály arkangyal sátán fölötti győzelmét ábrázolja (Pesky József, 1854). Két életnagyságú szobra (Jézus és Szűz Mária) A. Zwerger tiroli műhelyében készült.


1993-ben oldallagosan idecsatolják Magyarcsanádot, majd 1994-ben Királyhegyest is.