Királyhegyes 724 lakosú község, Makótól 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Eredetileg a mai községtől északkeletre fekvő Nagykirályhegyes pusztán (Csikóspuszta), az úgynevezett királyhegyesi csárda környékén terült el. Először 1455-ben Kyralyhegyesse-ként említik. Kezdetben a vásárhelyi uradalomhoz tartozott. A török uralom alatt többször elpusztult, majd újratelepült Végső pusztulása után a kincstártól a környező települések bérelték pusztaként. A kiskirályhegyesi pusztára 1844-ben apátfalvi napszámosokat telepítettek, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A Csikóspuszta melletti mocsaras terület természetvédelem alatt áll.
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Az írásos dokumentumok először 1455-ben Kyralhegyesse-ként említik.A XV. században a csanádi püspök birtokához tartozik. A török időkben többször elpusztult, de újratelepült. Végső pusztulása után a kincstártól a környező települések bérelték pusztaként. A jelenlegi falut a kincstár alapította 1843-ban apátfalvi és Békés megyei napszámosok telepítésével, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A mai templomot 1902-ben emelik neogótikus stílusban. Apátfalva filiája. 1924-ben önálló lelkészség lesz, 1928-ban plébánia rangra emelik.
