Csanádpalota 3239 lakosú város, Csongrád megye keleti térségében, a 121-es/Békéscsaba- Kétegyháza- Mezőhegyes- Újszeged/ vasútvonal mentén, Makótól 20 kilométerre, keletre, a román határ közelében fekszik, a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán. Földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj. Csanádpalota közel 600 éves település. Történet 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. A török uralom alatt többször elpusztult. Szlovákok, majd később magyarok népesítették be. Ennek alapján Tót-, majd Mezőpalota nevet viselt. A település sokáig térségközponti szerepkört is ellátott. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy már 1872-től regisztrálták a népoktatást. Egy orvos alkalmazásával 1891-től biztosítva volt az egészségügyi ellátás. A gyógyszertár még régebbi alapítású, 1880-ban nyitották meg, állatorvosi ellátás 1892-től van a településen.
A község kiemelkedő építészeti emléke a barokk stílusú római katolikus templom, amit 1773-ban építettek.
A Szent István utca 42. alatt, a templom felöli oldalon, a település Tájházát találjuk. Létrehozása Asztalos P. Kálmán, parasztköltő, autodidakta néprajzkutató érdeme, aki időt és fáradságot nem kímélve összegyűjtötte a faluban használt XIX-XX. századi használati tárgyakat. Az udvaron és a kocsiszínben mezőgazdasági szerszámok, vontatóeszközök, a raktárban pedig a kenderfeldolgozás eszközei kaptak helyet.
Az eklektikus községházát 1897-ben építették.
A község ótemetőjében nyugszik Kelemen László, az első magyar színiigazgató, aki 1812-14 között a templom orgonista kántora is volt. Sírját ma kegyeleti park veszi körül. A Palotai Gyula alkotta Kelemen Lászlót ábrázoló márvány mellszobor a Szent István utca 40. sz. alatti Művelődési Ház előtt áll.
A település értékes műemléke volt az 1996-os tűzesetig a Zelmann- család Pitvarosi út mentén fekvő százéves hengermalma.
A település külterületének egyes részei országos védettségű területek részét képezik: a Királyhegyes községgel határos terület a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi-puszták területi egységhez tartozik. A Maros folyót kísérő ártéri gyepek és erdők szintén a Nemzeti Park részét képezik. A településen a régi mesterségek közül a kosárfonás, a szőnyegszövés és a kötélgyártás érdemel említést. Csanádpalotától nyugatra, másfél kilométerre található a Palotai tehénjárás, mely puszta, legelő, a valamikori Ős-Maros meder maradványa. 150 hektárnyi területén igen értékes az élővilág: itt költ a kisőrgébics és a parlagi pityer is. A puszta közepét egy 120 éves eperfa jelöli. A Csanádpalotára látogató vendég a helyi látnivalók mellett, előzetes egyeztetéssel Deli István magángazdánál lovaglási lehetőséghez juthat.

http://da.bloglog.hu/page/5/