Makó 25806 lakosú város a 43-as főútvonal és az M43-as autópálya mentén, az ország délkeleti csücskében fekszik a román határ közelében. A helységet érintik a 121-es/Békéscsaba-Kétegyháza- Mezőhegyes- Újszeged/ és a 130-as/Szolnok-Hódmezővásárhely-Makó/ vasútvonalak is. Két történelmi táj: a rétség és a mezőség találkozásánál fekszik. Mint kedvező átkelőhely a Maroson, ősi település. A honfoglalás után a révészt jelentő Velnök a neve, Ajtony, majd Csanád birtoka volt. Amikor Makó báné lett, Makófalvának nevezték. A török pusztításai ellenére mindig újratelepült. 1719-ben III. Károlytól a csanádi püspök kapta birtokul. A város a földesúrral folytatott évszázados küzdelme formálta népét ellenzékivé. Vasútvonala Aradra és Szegedre 1883-ban, Hódmezővásárhelyre és Nagyszentmiklósra 1903-ban épült ki. Már a XVIII. századtól népi nemesítéssel kialakult a Makói vöröshagyma, amely egyedülálló íz- és zamattartalmával, nagyfokú eltarthatóságával, csontfehér húsával, többrétegű vörös héjazatával,  magas szárazanyag-tartalmával keresett cikk lett. Megszületett az itteni viszonyokhoz alkalmazkodó sajátos makói természetes technológia is. Mivel az évi átlagos csapadék 580 mm, a magról vetett hagyma nem volt képes elég nagyra megnőni, ezért kétéves termesztési mód alakult ki. Egyik évben a magról apróhagymát, a másodikban apróhagymáról étkezési hagymát termelnek. A nagyobb méretű apróhagyma felmagzását téli hőkezeléssel /kemence feletti szárítással/ lehetett meggátolni. A sajátos technológia jellemzője a hőkezelt, dughagymás termesztési mód. A makói hagymakertészetek máig a világon egyedülálló kézimunkaeszközöket is kialakítottak.  Makó a legyezőszerűen szétfutó utak középpontjában található, ami kifejezi, hogy a csanádi régiónak nemcsak közigazgatási, de piackörzeti gócpontja is volt. Jelenleg fő forgalmi útjainak szerkezetét az előzőekben említett főút alkotja, amely hazánkat Romániával összekötő 1968-ban megnyitott nagylaki határátkelőhely felé, illetve onnan irányít. A mai Makó infrastrukturális ellátottsága megfelelő. A 1990-es években ugrásszerűen emelkedett a szilárd burkolatú utak kiépítettsége, a telekommunikációval való ellátottság. A József Attila, csak „Maros menti Konstantinápolynak” nevezett városban született Pulitzer József amerikai lapkiadó, Szirbik Miklós Makó lelkésze, történetírója, Hajnal Antal a fiumei kikötő tervezője, Torma Imre festőművész és Erdei Ferenc író társadalomtudós.
A város főtere, a Széchenyi tér, a Szeged, Arad és Hódmezővásárhely felöli utak találkozásánál jött létre. Mivel ezekbe a főútvonalakba a mellékutak ék alakban torkolltak, a becsatlakozásoknál szintén keletkeztek kisebb háromszögű terek. Így a város szerkezetében a mérnöki kiosztásokig a háromszögletű terek érvényesültek. A Széchenyi tér korábbi hangulata Féja Gézát is megragadta, szerinte a főtér „oly szép, széles ömlésű, mintha nagy tó volna. A nagy alföldi lélegzet nyújtózkodik szét benne.” A belvárosi római katolikus templom 1765-1772 között barokk stílusban épült. A templom előtt neobarokk stílusú 1888-ban emelt Szentháromság-szobor és templom mögött a XVIII. század második felében készült Maria Immaculata-szobor találhatóak. A görög katolikus templom későbarokk stílusban épült fel 1778-ban. Ikonosztáza 1888-ban készült. Falfestményei Torma Imre alkotásai 1928-ból. A református ótemplom 1772-1778 között épült barokk stílusban, 1781-ben leégett tornyát 1788-ban építették újjá. A templomot a klasszicizmus ízlése szerint bővítették. A város legrégibb műemléke a barokk Kálvária-kápolna 1734-ből. A Szeged felől érkezőket a 1870 körül épült Korona Szálló épülete fogadja. A nagytermet magába foglaló középső, kiugró szakasza tömeghatásával, a hozzá épült két szárny harmonikus higgadtságával, kváderozott homlokzatával Makó legszebb eklektikus épületévé teszi. A szökőkút közelében kialakított parkban állítják fel Sütő Ferenc pécsi művész hagyma szobrát; a hagymafej kibontott leveleiből magasba szökkenő szár az alapzatra árnyékot vetve jeles időpontokat mutat a város történelméből. A város monumentális középülete, a Városháza eredetileg Csanád megye székháza volt 1950-ig. Épült 1834-1839 között Giba Antal tervei alapján, klasszicista stílusban. A Csipkeházakat tervező Rátki György, makói születésű mérnök a Főtérre nézően, az északi, főtéri homlokzaton a kisméretű nyílászárókat, különböző mintájú kőcsipkékkel takarta, innen kapta a nevét. Utunk a városközpontból a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta, Szentlőrincre. A baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. Rendeltetése szerint Thalia papjainak temploma. Belül a magyar ősvallás kultikus helye, miként a népmeséinkben és a pogány magyar néphitben az égig érő fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó fabordákra nehezedik a terem boltozata. Kívül már a keresztény kultúrkör templomaként jelenik meg, sőt egyenesen a makói református ótemplom szellemisége éled újjá fehér falaival, tornyával egykori kerítésének négy bástyájával.
Az Szegedi utca vezet a Maroshoz. Az új közúti híd építését a nagylaki határátkelőhely növekvő forgalma indokolta. A tervek az Út – és Vasúttervező Vállalatnál Darvas Endre főtervező irányításával készültek, és 1974-ben avatták fel. A kellemes marosi strand a helybeliek kedvenc fürdőhelye.
A régi városháza mellett épült fel a fürdő. A makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította.
Az Úri utca 4. szám alatt állt Pulitzer József szülőháza, ahol a sajtófejedelem születésének 140. évfordulójára 1987-ben emléktáblát helyeztek el.
A Megyeház utca 4. szám alatt épült fel a József Attila Múzeum. A múzeum udvarán található a városi skanzen hagyományőrző szép épületei.
A város évente ismétlődő rendezvénye a Hagymafesztivál, mely messze földön ismert.


http://da.bloglog.hu/page/5/