Bordány 3147 lakosú község a Szegedet Kiskunhalassal összekötő országút mentén, Szegedtől 21 kilométerre fekszik. A Bordány községi tanyavilágot négy dűlő alkotja, melyek a következők: Bordány dűlő, Béke dűlő, Mező dűlő, Seregélyes dűlő. A dorozsmai tanyákon a tanyaközpont kialakulását a Halas és Majsa felé haladó két törvényhatósági út tette lehetővé. Az egyik kövezett út, Szegedről indul ki és Dorozsmát Halassal köti össze. Ezen főútvonal mentén alakult ki a dorozsmai községházától számított 13,4 km-nyire fekvő Kistemplom-tanyaközpont. A Szeged környéki települések feltárásából igen sok Móra Ferenc néprajzkutató nevéhez fűződik, aki Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után átvette a múzeum igazgatását. A Szeged története című könyvben a gepidák kora (454-567/568) tárgyi hagyatékuk (155. oldalon) kapcsán került a legkorábbi időben említésre Bordány neve. “A szegedi határ - egyelőre szórványos - leletei arra mutatnak, hogy a Duna-Tisza közének gepida érdekeltségű része valószínűleg egy keskeny Tiszamenti sávra korlátozódott. A Baksról, Bordány-Mező-dűlőről és Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy sírmellékletekből származnak. A Kiskundorozsma délnyugati határrészén végzett terep bejárások V-VI. századi gepida településnyomokat is eredményeztek.” A Szegedi Móra Ferenc Múzeumban találhatók az 1972-ben Kürti Béla ásatásakor Bordány, Mező-dűlőben előkerült 75.2.28., 75.2.36-40. leltári számú töredékek. A honfoglalás után megtelepülő magyarok kisebb csoportjai a Dél-Magyarországi területen is megtelepültek - “Dienes István: A bordányi (Csongrád megye) honfoglaló magyar asszony lószerszáma.” Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1956. 46-50. oldal. “A vezető rétegbe tartozó urak sírjait a magányos temetkezések jellemzik, ezen túl a gazdagon díszített ruházat (vertes öv), sok ékszer (kar-, láb- és nyakperecek, hajfonat díszek), lovas temetkezés, gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott, palmetta díszes edénykék jellemzik. Nemzetségfők feleségeit rejthetik magukban a legelőkelőbb magányos női sírok (Balotaszállás, Bojárhalom, Bordány, stb.)”. A lovas sírokból a kardok, kengyelek, oldalpálcás zabla, nagyméretű övveret töredék kerültek elő. 1850-es évektől Dudáskápolna, vagy Dudásközpontnak hívták. Ezt az elnevezést onnan kapta, hogy Dudás István és neje, Czékus Franciska, tanyai lakosok a saját birtokukból körülbelül 800 négyszögöl földet engedtek át fele részben piacnak, fele részben pedig templom építés céljainak. 1910. április 24-től a Községi Elöljáróság a “Dudáskápolna” elnevezést megszüntette és “Kistemplomtanya Központ” lett az új település hivatalos neve. Kistemplomtanya 1945 után Kiskundorozsma kirendeltsége lett.  “A belügyminiszter 5203-11-8/1949. (I. 8.) számú rendeletével Kistemplomtanya községgé alakulását elrendelte.” (Magyar Közlöny 94. sz. 1949. V. 4.) Az első Tanács 1950. augusztus 9-én alakult, melynek első testülete 25 tagból állt.


http://da.bloglog.hu/page/4/

Szent István király templom

A község kialakulása - mind egyházi, mind település tekintetében - 1850-ben kezdődik. Ekkor kis kápolnát építenek, Szent István Király tiszteletére. Az építtetőkről a Dudás kápolna nevet viseli 1910-ig, amikor is a "Kistemplomtanya Központ" nevet kapja. Mai temploma a régi helyén épül 1907-1909-ig neoromán stílusban, s megáldása 1910-ben történik.
A hívek lelki gondozását a dorozsmai káplán látja el. 1950-ben közigazgatásilag önállóvá válik, Bordány néven. Ekkor lesz önálló plébánia. 1924-ben kifestik a templomot.
A sekrestyét 1930-ban bővítik, 1958-ban bevezetik a villanyt, új toronysisak készül 1962-ben.
A plébánia 1993-ban a Váci Egyházmegyétől átkerül a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez. 1996-ban plébánosa meghal, így Zákányszékhez csatolják.