Pusztamérges 1346 lakosú község Csongrád megye déli részén Kiskunhalastól 26 kilométerre, délkeletre fekszik. Pusztamérges neve a középkorban Asszonyszállása volt, Kun László király kedvenc tartózkodási helye, kun kedveseinek nyári laka volt. Kun László király megszállt és mulatozott kun asszonyaival, innen ered a név, Asszonyszállása. Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg. A török csapatok 1566-ban elpusztították a falut. A XVII. század elején néptelen pusztaság. A Jászkunság eladásakor 1702-1745-ig a Német Lovagrend tulajdona, 1745-től Jászberény város közbirtokosságának néptelenül álló pusztája lett. 1800-as években a Mérges nevű kisasszonyok tulajdona, ettől kezdve nevük öröklődött a falunévben, Ebben az időben nagy kiterjedésű puszta közepén elhelyezkedő lakott helyként említik. Ekkori neve: Mérgespuszta. A XIX. század második felében cserélték fel a helységnevet adó két szót, a község neve azóta Pusztamérges. 1902-ben Ormódi Béla szegedi földbirtokos örökáron megvette a kisasszonyok földjét. Azóta őt Pusztamérges megalapítójaként említjük. Az 1903-1908-ban létrehozott szőlőtelepek biztosították a megélhetést és a község fejlődését, és hosszú távra meghatározták a település jövőjét, sőt bora által hírnevét. Munkáslakosság, állandó népesség költözött ide a szőlőmunkák elvégzésére. Később vétel útján tanyákat szereztek a határban. Lakossága 1902-ben 184 fő, lakóház nem volt, földbe vájt kunyhókban laktak. 1908. június 1-én lett önálló település. Kivált Pest vármegyéből és Csongrád vármegyéhez lett csatolva 1910-ben 2021 fő lakos volt és 380 lakás.  1926-ban kisvasutat létesíttek, vásártartási engedélyt megszerezték.. 1933 - Pusztamérges - Kígyós összekötőút megépítése, melynek során megindulhatott az áruforgalom. 1937. szeptemberében megkezdődött a templom építési munkálata, lakossági adományokból, vitéz Orgoványi mérnök vezetése alatt, mely 1939. október 15-én adatott át rendeltetésének.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Nagyboldogasszony-templom

A századfordulón közigazgatásilag Kiskunmajsához tartozik. A hívek lelki gondozását innen látják el. 1911-ben felvetődik egy templom építésének gondolata. A tervek elkészülnek, de az építkezés a világháború miatt meghiúsul. Az 1920-as évek közepére újra hozzákezdenek. A jelenlegi templom építését 1937-ben kezdik el, megáldása 1939-ben történik. A templom freskói 1968-ban, külső rendbehozatala 1980-ban készül el. 1918-tól mint káplánság működik, 1935-ben plébánia rangot kap. Az egyházközség 1993-ig a Váci Egyházmegyéhez tartozik. 1999-2000-ig a plébános halálát követően oldallagosan Ruzsa látja el. 2003-ban meghal a ruzsai plébános, ekkor Öttömöst is ide csatolják, majd 2004-től Öttömössel együtt a ruzsai plébánia látja el a hívek gondozását.

2002-ben lebontják a templom építésekor anyagi hiány miatt csak félig kész templomtorony sisakját, és azt az eredeti terveknek megfelelően a hívek adományából felépítik. 2006. május 20-án a Kisteleki esperesi kerület papsága jelenlétében
Soós János esperes megáldja a hívek adományából vásárolt, Lengyelországból érkező Segítő Mária szobrot.

2008. május 24-én, a település centenáriumának ünnepén a Szent Korona másolata jelenlétében került megrendezésre a III. Mária Nap. A templom három harangjának villamosítása is ezen ünnep előtt fejeződik be.

2010 őszén ünnepi szentmisében emlékezik az egyházközség Krémer Anna Mária Vunibalda nővérre halálának 60., Ft. Galambos Miklós néhai plébános halálának 10., és a templomszentelés 70. évfordulójára.

2012 Pünkösdjén Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök áldja meg a templom Rodgers típusú új orgonáját.