Kiszombor 4174 lakosú nagyközség Makótól nyugatra, 5 kilométernyire fekszik a 43-as főközlekedési út és a 121-es/Békéscsaba- Kétegyháza- Mezőhegyes- Újszeged/ vasútvonal mentén a Maros bal partján. Első okleveles említése 1247-ből való. A Csanád nemzetség egyik ősi birtoka. A török hódoltság alatti elnéptelenedése után a XVII-XVIII. század folyamán több szakaszban települt újjá, miközben elviselhetetlen adóterhek, éhínség, pestis sújtották. A bécsi kancellária a zombori uradalmat a szomszédos pusztákkal 1781-ben eladta, így lett a község földesura Oexel Mátyás. A család később a Rónay nevet vette föl.
A Makói úton érkezve, a baloldalon találjuk a tornyos kastélyt (Móricz Zsigmond utca 103.). A műemlék jellegű, romantikus stílusú épületet 1859-ben Rónay Móricz (Torontál megyei főjegyző, alispán, főispán) építtette. Mintául Ferenc Ferdinánd trieszti kastélya szolgált.
Szomszédságában áll a rotunda, az ország legszebb hatkaréjú körtemploma, amely XIII. század elején épült román stílusban. A kívül körülbelül 8 méter átmérőjű, henger alakú templom belül hatszögű, lóhere formájú. Hat félkör alakú fülke van benne. Jellemzők a fülkék román stílusú keskeny ikerablakai, a fülkék közti keskeny félpillérek és a belőlük emelkedő gótikus bordák. A freskókat olasz mesterek festették 1350 tájékán. Átvészelve a török időket, újratelepülés után kicsinynek bizonyul. A falba vésett török írás az Alföld ritka török emléke. A kamara előbb, 1744-ben fatornyos hajót, 1776-ban barokk templomot épített hozzá. Ennek megrongálódása miatt 1910-ben a körtemplom elé neoromán templomot emeltek Csányi László tervei alapján. 1975-83 között folytatott műemléki helyreállításkor a rotundát leválasztották a templom hajójától. A karéjok szélessége 202,5 méter, mindegyiket félgömbkupola födi. A fülkék falát az ablakok között életfa díszíti. Kőbordás boltozata kora-gótikus. Az eredeti bélletes kapuból semmi sem került elő. A nyugati karéjnál lehetett följutni a kórusra és a padlástérbe. Helyreállításakor „a velencei karta szellemében” kiegészítéseket nem álmodtak meg. A szentélyt középkori, a boltozatot barokk kori falképek tették látványossá.
A templom előtti téren áll az első Világháborús emlékmű és Szent István szobra. A haraszti műkő talpazatú működő alkotást Barth Ferenc tervei szerint Karl Ferenc szobrász készítette 1938-ban.
A XVIII. századi Nepomuki Szent János szobrot 1997-ben ismét kihelyezték a térre. A második Világháborús emlékművet Madarász József, makói építész tervezte.
Igényesen megtervezett klasszicista stílusú Rónay-kúriák közül az egyik termelőszövetkezeti székház (Szent István tér 2.), másikban a Gólyafészek-vendéglő (Szegedi utca 11.B) üzemel.
A centrumban három műemlék jellegű, klasszicista magtár is található. A közelmúltban fölújított Óbébai utca 2. alatti országos viszonylatban is figyelmet érdemel árkádos kocsifeljárójával, timpanonjával, két szintet átfogó vakárkád sorával, gazdag homlokzat kiképzésével.


http://da.bloglog.hu/page/5/