Ópusztaszer 2041 lakosú község, Kistelektől 8 kilométerre, északkeletre fekszik. Szer szavunk finnugor eredetű, „rend,sor” jelentésű. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt ejtették meg sorát az ország dolgának, azaz mai nyelven az első országgyűlést. Ond vezér leszármazottai monostor emeltek itt, oklevelek 1233-ban említi először. A XV. században mellé települt mezővárost emlegetnek. A török alatt elpusztult, és 1630-tól Pusztaszer a neve. Az Erdődy grófok majd az itáliai Pallavicini őrgróf család birtoka lett. 1828-ban Kecskemét az addig bérelt Felső-Pusztaszert megvette. A honalapítás ezredik évfordulója alkalmából a kecskemétiek a maguk földjén, Árpád-halmán emlékoszlopot, a szegediek pedig a monostor romjai mellett emlékművet emeltek. A Pusztaszeri Árpád Egyesület, amelynek főtitkára tömörkény István író volt, itt rendezte évi ünnepségeit, az úgynevezett Árpád-búcsút, szobori búcsút. 1934-ben Felső-Pusztaszer Pusztaszer néven lett önálló község, míg az Árpád-emlékmű Sövényháza területére esett. 1945. március 29-én Nagy Imre földművelésügyi miniszter itt kezdte meg a földosztást. A község belterülete az 1950-es évek óta fejlődött ki.
Az Erdei Ferenc kezdeményezésére 1970-ben megalakult Pusztaszeri Országos Emlékbizottság tervei szerint az Árpád-emlékmű körül 65 hektáron nemzeti történeti emlékkert létesült. 1970-1975 között a régészek feltárták Szer mezőváros, monostor és templom maradványait. 1973-ban Sövényháza nevét megváltoztatták a történetietlen Ópusztaszerre, így egyértelmű lett: a község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai, s itt emelték a milleniumi emlékművet is Árpád vezér szobrával.
A kisteleki út leágazásánál van a falu két Világháború között épült római katolikus temploma. Szemben a millecentenáriumra készült el Morvay Lászlónak a Magyarok hét nyila című tűzzománc- és fakompoziciója.
A volt Pallavicini-kastély 1860-ban épült, 1880-ban két szárnnyal bővítették és eklektikus stílusban alakították át.
Szegedről menet, a falu előtt a Küvágó-tó melletti, kéthektáros öreg tölgyest ültetett fehérnyáras erdő 90-100 éves kocsányos tölgycsoportjainál állhatunk meg- az egyikénél erdei pihenőt is kialakítottak.
A falu környéke ezerarcú alföldi táj. Füves puszták, akác- és nyárfaerdők, kalászos búzamezők, virágos sömjék és a szőke Tisza szalagjából összerakott, élő mozaik, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Magyarok Nagyasszonya templom
A településnek, mint egyházas helynek a története az árpádkorra nyúlik vissza. A mai Nemzeti Emlékhely területén megtalálható egy ebből a korból származó templom és monostor romja. Újkori történetében kezdetben Dócon van templom, a hívek lelki gondozását innen látják el. 1909-ben vetődik fel a dóci plébánia létjogosultságának megkérdőjelezése. Mivel 1916-ban a templom életveszélyessé válik, ezért a misézésre egy iskolát, plébánia céljára egy szalmatetős házikót használnak Pusztaszeren. 1917-ben új község alapítását tervezik a Pallavicini uradalom területén. 1920-ban a plébániatemplomot Dócon rendbe hozzák, de már 1921-ben újra életveszélyessé válik. A bérmálás alakalmával kijelölik az új templom és plébánia helyét a pusztaszeri utászház mellett. A plébánia 1930-ban épül. 1994-ig Sándorfalvához tartozik, majd Kistelek látja el. 2010-től plébánost kap.
A plébánia épülete Szeri szállónak lett kialakítva.
