Kistelek 7493 lakosú város a Kiskunság délkeleti felében a Tiszától körülbelül 15 kilométer távolságban fekszik. Fejlődését minden időben elősegítette kedvező közlekedés-földrajzi helyzete. A városon keresztülhalad az 5-ös főközlekedési út és a 140-es/Szeged- Cegléd – Budapest/ vasútvonal, valamint a valamikor megépülő M5-ös autópálya. A település és környéke a Duna- Tisza köze délkeleti részének változatos felszínű darabja, amely az ország legalacsonyabban fekvő területei közé tartozik. A település 85-90 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A helység nevét először 1420-ban említi oklevél. Helyén már a középkorban egyházas település létezett. A települést az 1774. szeptember 29-én kiadott rendelettel alapították “Kis Telek” néven. Ez a település 100 telket foglalt magába. A Budáról Szeged felé tartó postaút egyik állomásának védelmére a Majsa-Csongrád közötti utak kereszteződésénél telepítette Szeged városa 1775-76-ban. 1854-ben, a Félegyháza-Szeged közötti vasútvonal megépültével bekapcsolódott az ország vasúti vérkeringésébe. Tanyai kisparaszt és gazdarétege - 1930-ban a lakosság egynegyede - árutermelő állattenyésztésével és a homoki szőlőtermeléssel jelentős gazdasági erőt képviselt. Számottevő kisiparos és kereskedő rétegének, valamint kedvező közlekedési adottságainak köszönhetően a XX. században a környező tanyák és községek vonzásközpontjává vált. A városi címét 1989-ben kapta meg.
A központjában álló Szent István-plébániatemplom korábbi templomok helyén 1825-31 között épült, kora klasszicista stílusban, Grisszer János és Lipovszky Henrik tervei alapján. Mennyezetképei Szent István életéből vett jeleneteket ábrázolnak Bicskei Karle János művei. Főoltárának képén István király Szűz Mária tiszteletére oktatja fiát, Imre herceget. A templom mellett I. és II. Világháborús emlékművek állnak, utóbbit Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi készítette 1991-ben.
A Petőfi és a Rákóczi utcán néhány „fordított” szárazkapu-bejáratú ház még őrzi az 1920-30-as évek parasztpolgári építészetének jellegét. A szegedi tájra emlékeztető napsugaras oromdíszítés több szép darabját is felfedezhetjük a városka utcáin sétálva.
A helyi védelmet élvező Müller-széket a Kistelek előtti utolsó balra vivő, fűzfákkal szegélyezett földúton lehet megközelíteni. Északi irányban mélyülő, náddal szegett tó a Müller-szék, melybe félsziget nyúlik be tavasztól őszig sokféle madár tanyája. Kisteleken a Szeged felőli utolsó utcánál balra kanyarodva, néhány házat kell csak elhagynunk, s egy rétre érkezünk. Szikes tóban folytatódik a rét, a helybeliek Tóaljnak, a térképek Bibic-tónak nevezik. Ez az Alföld szikes tavaink közül a leglúgosabb.

http://da.bloglog.hu/page/5/