Röszke 3170 lakosú nagyközség, a jugoszláv-magyar határátkelőhelye az 5-ös és a valamikor megépülő M5-ös autópálya, valamint a 136-os/Szeged- Röszke/ vasútvonal mentén, Szegedtől délnyugatra, 10 kilométerre fekszik. Régészeti leletek alapján több, mint száz lelőhely bizonyítja a település lakott voltát. Közülük kiemelkedő, európai jelentőségű a Bálint néven ismert Nagyszéksósi avar lelet, melyet 1926-27-ben Móra Ferenc tárt föl, másolatai a szegedi múzeumban tekinthetők meg. A Ladányi-dűlő környékén feltárt két honfoglaló sír bizonyítja, hogy a honfoglalók kiemelt települése volt a Tisza mellékének ez a része. A “Tisza sor”-nál talált Árpád-kori templommaradványt és a körülötte lévő sírkertet a tatárdúlás rombolta le. A falu “fölvégén” található Rácz-köröszt (rácz temető) és a sok szerb eredetű név, (Osznovics, Polovics, Marinkovics és Szulcsán, stb.) továbbá a “rácok dűlője” bizonyítja, hogy a ma már elmagyarosodott dohány és paprika kertészek elődei itt szlávok voltak. Ha Röszke településtörténetét vizsgáljuk, azzal a sajátos tényezővel kell számolnunk, hogy 1950-ig nem önálló településként szerepel a korabeli írásos anyagokban. Jóllehet a település már 1730-ban megkapta királyi adománylevelét, de a terület nagy részét Szeged vagy polgárai használták. A község neve az első írásos emlékekben 1439-ben Rezke alakban szerepel. Kézenfekvőnek látszik a rez szóból való származtatás: ennek erdőbeli irtás a jelentése, melyhez később a ke kicsinyítő képző társult. Igazolni látszik ezt a feltevést az, hogy Szegedtől egészen Röszkéig a Tisza árterén terjedő nagy erdőségek faanyagából került ki a szegedi vár gerendázata, az alsóvárosi templom faanyaga és a híres szegedi hajóácsok is használták ezeket a fákat. 1730-31-ben a térképeken mint Reska szerepel, a XVIII. században pedig Reszke néven ismerhették a települést.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Páduai Szent Antal templom

A templom építésének története
1909. megalakult a "Szeged-Röszkei Páduai Szent Antal Templom-Egyesület". Megszerezték a gyűjtési engedélyt. A Szeged Szabad Királyi Város Törvényhatósági Bizottsága 782/1910. sz. közgyűlési határozata megszavazta a röszkei templom felépítését.
1912. február 20: az egyesület gyűlésén Dr. Lázár György polgármester elindította a munkát azzal, hogy szebb legyen ez a templom a környék valamennyi templománál.

Terveit a Városi Épülettervező készítette.
1912. március 30: Fehérvasárnap, ünnepélyesen letették az alapkövet. Az építési terület 3 m-rel magasabb volt a mai út szintjénél a mai templom és a Gyulai Püspök Iskola színhelyén. A mai kazánház helyén itató kút volt. Három vastag fenyő gerendát és három vas csövet vertek bele, hogy az alapot ráépíthessék.
1913. május 18: Szentháromság vasárnapján a Temesvári akkori püspöki székhelyről érkezett Csanádi püspök, Dr. Glattfelder Gyula szentelte fel a templomot és a beteg X. Piusz pápa áldását hozva Rómából pápai áldásban részesítette az aznap bérmálkozó röszkei fiatalokat és a híveket.
1913-as év a Nagy Konstantin császár által kiadott első keresztényi vallásszabadsági rendelet, a Milánói Ediktumnak 1600. évfordulója volt. Ennek emlékét őrzi a röszkei templom. Stílusa: jól sikerült karcsú neoromán

1913. július 13-án megkezdődött a szegedi Szent Demeter templom bontása, amiből az orgona felét, néhány szobrot és a padokat a röszkei templom kapott meg.
Még azon a héten megkezdték a Fogadalmi Templom építését az 1879-es árvízkor tett városi fogadalom emlékre.

1942-ben a templomban műkőoltárt és színes üvegablakokat készítenek. 1977-ben újjáalakítják a szentélyt és belső festést végeznek.