Mártély 1343 lakosú Árpád-kori község a 130-as/Szolnok-Hódmezővásárhely-Makó/ vasútvonal mentén, Hódmezővásárhelytől 6 kilométerre, északnyugatra, Mindszenttől 7 kilométerre, délkeletre fekszik. A Tisza holtága mellett elterülő község nevét ZENTHADRIAN-MARTYR-ról/Szentadorjánmártély/ kapta. I. Szent István király a halászati jogokkal együtt a Zalavári Apátságnak adományozta. Innen a XVI. században Marthel-ként említett falunév. A török hódoltságot viszontagságokkal bár, de átvészelte. A XVIII. században a vásárhelyi latifundium részeként a Károlyiak birtoka lett, akik csanyteleki dohánykertészeket telepítettek ide. 1860, a dohánykertészet megszűnte után halászként, béresként, tanyásként, felesként éltek lakói. A Tisza szabályozásával a falu mellett egy levágott holtág keletkezett. A falun áthaladó vasút szabályosan kettészeli a települést, így egyik oldalon a történelmi múltú halászfalu népi építészetű házaival, csendes gólyafészkes kis utcáival, míg a másik oldalon, a gombaszerűen kinövő modern házakkal tárulkozik az idelátogatók elé. Nyaranta a falusi kis utcák csendjét a nagy számban fészkelő gólyák keleplése veri fel. A Tisza árterén belüli terület számos látnivalót tartogat a vendégek számára.
A jelenleg álló római katolikus templomát 1911-ben építették.
Jelentős emlékei az Iskolamúzeum és a Késmárki-szélmalom valamint a molnárház.
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971 óta védett 2260 hektár terület határa nyugaton a Tisza bal partja, keleten az árvízvédelmi töltés, északon a mártélyi holtág északi partvonala, délen az egykori vásárhelyi hajórakodóhoz vezető út hullámtéri szakasza. Magába foglalja Ányás-sziget, Kutyafenék, az Anonymus emlegette Körtvélyes és Barci-rét határrészeket. Tavasszal, nyár elején, csapadékos években ősszel és télen is általában 1-3 méter magas víz borítja. Az ár visszahúzódása után is maradnak pangó vizek a kubikgödrökben. A 80-100 éves nyárasok, füzesek a vízszabályozások korábbról valók, a fiatalabb nemes nyárasokat 1945 után telepítették. Májustól szeptemberig jellemző és ritka, védett költöző madara a halvány geze. Új jövevény hazánk madárvilágában. Körtvélyes-sziget a fekete gólyák jellegzetes gyülekezőhelye. A szintén ritka rétisasból is látható két-három a levegőben.



http://da.bloglog.hu/page/6/

Szent Adorján-templom

A templom alapkövét 1910-ben tették le, és 1911-ben szentelték fel. A hívek lelki gondozását Hódmezővásárhelyről látják el. 1930-ban lesz önálló egyházközség. A templom tatarozása 1961-ben történik kívül és belül, villamosítását a következő évben végzik. 1975-től ismét oldallagos ellátásban részesül. Ekkor a Váci püspök Mindszenthez csatolja. Az egyházközség 1993-ban a Váci Egyházmegyétől a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez kerül. 1995-ben Mindszent, majd Hódmezővásárhely látja el oldallagosan.