Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Mindszent - 2013. július 21. 08:37

2016. január 01. 08:11 - Andre Lowoa

Mindszent 7318 lakosú város a 130-as/Szolnok- Hódmezővásárhely- Makó/ vasútvonal mentén, a Tisza partján fekszik. Régészeti leletek tanúsága szerint a város határa a honfoglalás óta lakott. Az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék említi a Mindszent közvetlen közelében fekvő Apor falu plébániáját. Aport föltünteti Lázár deák 1510 körüli térképe is, de utóbb elnéptelenedett. Lakói Mindszentre menekülhettek, mivel a XVII. század végén Apor-Mindszent néven említik a falut. A hatalmas Mindszent-algyői uradalom a török után Erdődy György, 1803-ban a Pallavicini család birtokába került. Fejlődésében fontos szerepe volt a tiszai kompnak. Népessége a XX. századelőn elérte a tízezer lakost, zsellérsége a XIX.  századi folyószabályozások óta kubikosként kereste kenyerét. Mindszent határában, Koszorúhalom-, Ludashalom-, Elege-dűlőkben jelentős tanyás gazdálkodás folyt: XX. századunk első évtizedeiben a lakosságnak több mint negyede tanyákon élt. A tanyai gyermekek oktatását négy külterületi elemi népiskola szolgálta. Mindszent legrégibb része Csúcs, mely a Tisza mellett, azzal párhuzamosan települt. Mindszent 1993. október 1-je óta város.
Régen a közigazgatási központ is itt, a római katolikus templom közelében volt, még ma is találhatunk egykori uradalmi épületeket.
A Kossuth utcában álló római katolikus templom - korábbiak helyén - 1798-1800 között épült, késő barokk stílusban. Homlokzatát Szent Péter és Pál apostolok szobrai díszítik. Bejárata fölött a város 1772-bol való címerét örökítették meg: két hal között egy ekevas azt jelképezi, hogy a várost hajdan földművesek és halászok lakták. A homlokzaton két, falba szorult ágyúgolyó látható, melyeket a Vörös Hadsereg katonái lőttek ki 1919-ben a templomra. A főoltár hatalmas képe (Mindenszentek) az egyik legjobb barokk alkotás Csongrád megyében. Több, mint száz alakot ábrázol, változatos, szemet gyönyörködtető, mégis egységes összhatásával és a barokkra jellemző mozgalmassággal. Ezt és a mellékoltárok képeit Sporer Mihály és Csokány Antal egri festők készítették. A rézfedeles vörös márvány keresztelőkút 1827-bol való. A szentély falának domborművén Szent Imre látható Szent Istvánnal és Szent Gellérttel (Andrejka József, 1935). A mellékoltárok képei Szent István király korona felajánlását és a keresztre feszített Jézust ábrázolják. A Szent Kereszt-oltáron őrzik a Szent Kereszt-ereklyét, amelyet Kruzslitz Mauritius olaszországi irgalmasrendi szerzetes, Mindszent szülötte és díszpolgára 1933-ban ajándékozott a templomnak. Figyelmet érdemel még a Jézus Szíve- és a Szent József-szobor, melyeket tiroli mesterek faragtak fából a XVIII. században.
A Kossuth utca északkeleti irányban a tiszai révhez visz, ahol ma is komp közlekedik - a réven át 16 kilométerre van Ópusztaszer.
A Kossuth utca másik irányban a város mai központjába vezet. A parkosított Szabadság tér közepét az első Világháborús emlékmű díszíti (Nemes György). A közelben álló, a második Világháborúra emlékeztető, kőbe faragott nőalak Firtz Mihály alkotása. A Művelődési Ház (1965) előtt Samu Katalin Olvasó no című szobra áll (1973).
A Szabadság térrel szomszédos, dús lombú Köztársaság tér közepén találjuk a neobarokk városházát (1928).
XX. század eleji, szárazkapus parasztpolgár lakóházban adtak helyet a hatvanas évek elejétől gyarapodó Honismereti Gyűjteménynek (Köztársaság tér 5.) Parasztkonyha és szobaberendezés, népi cserépedények, takácsműhely, 1864-bol való patikabútor, a halászat és a kubikosság eszközei, valamint a település hőseinek emlékkiállítása láthatók. A kisváros könyvtárát 1996-ban Keller Lajos plébánosról nevezték el, aki a XIX-XX. századfordulón megírta Mindszent 1700-1900 közötti történetét.
Figyelmet érdemlő műszaki emlék - a belterülettől pár száz méterre északra - az 1885-ben épített Kurca-toroki zsilip.
Mindszent neves szülötte Bene Ferenc orvosprofesszor (1775-1858), akinek emlékét a Rendelőintézetben márványtábla örökíti meg és Gyovai Pál szegényparaszt, kubikos, aki élete hajlatán megírta élettörténetét és páratlan naivitású terméskő szobrokat faragott. Szobrait a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma őrzi.


http://da.bloglog.hu/page/6/

komment
süti beállítások módosítása