Mégis, minek lehetne nevezni azt, ha negatív terhességi teszteket küldenek Kövér Lászlónak? Hát gratulálok, tényleg. Ennél az is előremutatóbb cselekmény lenne, ha követnénk a Csengetett, Mylord? habókos Lady Lavenderének példáját és pudinggal dobálnánk a politikusokat. Ő, mondjuk, azért tette, hogy legyen a nőknek szavazati joga, mi pedig… miért is?

Tegnap megtudtam az internetről, hogy két prominens konzervatív közszereplő szerint nekem az a dolgom, hogy szüljek, takarodjak vissza a konyhába, ne keressek annyit, mint a férfiak. Ezt nem Ákostól és Kövér Lászlótól tudtam meg, hanem abból, ahogyan az internet népe értelmezte a szavaikat. Ákos nem azt mondta, hogy a nők keressenek kevesebbet, hanem hogy ne a pénzkereset, a férfiak utolérése és lehagyása legyen a nő életét hajtó egyetlen felsőbbrendű cél. Kövér László sem azt mondta, hogy egyetlen célunk és feladatunk a szülés legyen, hanem azt, hogy az önmegvalósítás legfelső szintjének tekintsük (mellesleg, ez olyan dolog, amire csak mi vagyunk képesek).

Mondta azt bármelyikük, hogy ne legyünk mérnökök, mozdonyvezetők, miniszterelnökök? Nem. Beszélni kell arról, hogy a mindenkori kormány mit tehet azért, hogy az anyaság és a munka összeegyeztethető legyen, hogy a munkaerőpiac ne büntesse a nőket azért, mert gyermekük van, vagy legalábbis tervezik. Felelősségünk nekünk is van.

Magára vessen az a feminista, aki bár megszabadult minden meghaladott nemi szereptől, mégis a könnyebb ellenállás irányába indul, és valamelyik bölcsész vagy gender studies kurzusról osztja az észt a keresetek egyenlőtlenségéről ahelyett, hogy mondjuk mérnöknek ment volna.

A hisztériakeltéssel nemcsak az a baj, hogy tudatosan kiforgatják Kövér László és Ákos szavait, hanem az is, hogy az áldozatszerepüket féltve őrzők agresszív és könyörtelen véleménydiktatúrával csapnak le rájuk. Ákosnak mint művésznek, sőt Kövér Lászlónak mint házelnöknek is lehet saját véleménye, konzervatív véleménye, és azt elmondhatja ott, ahol akarja. Ha a valóságot nézzük, nem pedig a hisztériából táplálkozó lázálmot, akkor észrevesszük, hogy a fideszes politikusként elmondott vélemény sem befolyásolja közvetlenül, netán kötelező érvénnyel az életünket.

Érdemes odafigyelni a házelnök szavaira a „Soros-félék nyitott társadalmáról”, genderőrületről és miegymásról, ugyanis az internet népe éppen annak logikája szerint cselekszik. A közösségi média magyar féltekéjén kialakult tömegpszichózis eszembe juttatta, amikor a svéd Daniel Friberg A jobboldal visszatér című könyvében egy tradicionalista hangvételű fejezetet szánt a nemi szerepeknek, és nem titkolta, hogy mivel átlát „az abszolút egyenlőség és azonosság baloldali mítoszán”, mást tanácsol a nőknek, és mást a férfiaknak. Svédország példáján írta le, hogyan bontja le a genderelmélet a hagyományos nemi szerepeket és a stabil értékrendet, hogyan gyengíti meg a férfiakat és fosztja meg nőiségüktől a nőket. S végül, a társadalom életképessége hogyan méretik meg és vall csúfos kudarcot a multikulturalizmus egyre ridegebb valóságában. Mondanom sem kell, hogy amikor tanácsai megjelentek az interneten, a jóléti állam nagylelkűségéből otthon unatkozó svéd feministák prüszköltek mérgükben, és nem igazán találtak Fribergen fogást azon kívül, hogy „de hiszen ezt régen mondták, most meg már egész más világ van”. Na persze.

Svédországban is van remény, de nekünk azért mégis jobbak az esélyeink, hogy ne váljunk egy teljesen kilúgozott, genderelméleti megmondóemberek ajkán csüngő, elhülyült társadalommá. Olyan hellyé, ahol a feministák a migránsok befogadása és a tolerancia mellett kezdenek tüntetni, amikor a városban két bevándorló megerőszakol egy nőt. -

Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/42972/Baj_van_lanyok#sthash.m8lr7hb7.dpuf