Miske 1871 lakosú község Kalocsától délkeletre, 10 kilométerre, és a Duna-folyamától is 10 kilométerre fekszik az 51-es főközlekedési úttól nem messze. Miske a XVIII. század elején a kalocsai Érsekség birtokához tartozó puszta volt. 1719-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek adott letelepedési engedélyt kedvező feltételekkel 30 magyar és tót családnak. Ez a 30 család hozott újra életet a török idők alatt elnéptelenedett pusztára. 1722-ben plébániát, 1731-ben templomot kap a falu. A mai Szent Mihály római katolikus templom 1768-ban, barokk stílusban épült fel. Miske, mint politikai község 1724-ben lett szervezve, innentől gyors fejlődésnek indult és 1791-ben már 1357 lelket számlált. Az iskola tanítójáról az első írásos feljegyzést 1728-ban találjuk. Az 1850-es évek közepén már 300 gyermek látogatja az iskolát. A mai iskola 1893-ban épült fel. A XIX-XX. századfordulón és az azt követő évtizedekben is a föld biztosította a megélhetést. Ipari létesítményként csak a gabonamalom működött. A kereskedelmet 7-8 szatócs látta el. Az 1930-as évektől funkcionálnak a Hangya-, Tej- és Hitelszövetkezetek. A II. Világháborút követően a község társadalmi, gazdasági, kulturális élete jelentős fejlődésnek indult. A földosztásban részesülők egy része termelőszövetkezetet alakított. A kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység megélénkült. Az 1950-es, de különösen az 1960-as évek időszakát minden területen a kollektivizálás jellemezte. A mezőgazdaságban megszűnt a magántulajdon. Előbb három, később ezek egyesüléséből egy nagy termelőszövetkezet alakult. A termelőszövetkezet gazdálkodási eredményei, a jól szervezett háztáji gazdálkodás döntően meghatározták Miske község fejlődését, a lakosság anyagi gyarapodását. A település a 1960-as évektől szinte teljesen újjáépült, az alapvető közszolgáltatás feltételei jó színvonalúvá váltak.  A társadalmi, gazdasági fejlődés lendülete az 1990-es rendszerváltás után némileg megtorpant ugyan, de a további dinamikus fejlődés feltételei a magánosításon keresztül megteremthetőek.
Miske községben megtekinthető a világhírű festőművész Tóth Menyhért volt lakóháza. A volt miskei házából a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság Tóth Menyhért Alkotóházat alakított ki, ezzel lehetőséget teremtve több művészeti tevékenységre (festés, rajzolás, grafikák készítése, szoborfaragás). Tóth Menyhért sírja a miskei temetőben lelhető fel. Róla nevezték el a falu általános iskoláját s ennek udvarán avatták fel Kiss Sándor Tóth Menyhért-szobrát. Tóth Menyhért részére sokáig talán a világot, a mindenséget jelentő OTTHON-t, az utcáját, a bokáig vízben-fűben álló szomorúfüzes, félházsoros Rákóczi- sort - Tóth Menyhért sorrá változtatták. Az Alkotóházban kerül évente megrendezésre az iskolások és fiatal művészek részére a nyári alkotótábor, melynek szervezését és finanszírozását a helyi önkormányzat vállalta fel. A Tóth Menyhért Alkotóház előzetes bejelentéssel, egyeztetéssel bármikor látogatható. A község saját címerrel és zászlóval rendelkezik, mely 1996-ban készült el. Az 1998-as választáson a község az önkormányzati képviselő- testület mellé szlovák kisebbségi önkormányzatot is választott, melynek tevékenységi köre főleg a szlovák néphagyományok őrzése, ápolása.


http://da.bloglog.hu/page/5/


Szent Mihály templom

A templom (elődje 1731-ben) 1768-ban, épült.

Anyakönyvek: kereszteltek 1720-tól, házasultak 1730-tól, halottak 1726-tól.