Foktő 1717 lakosú község története - közelsége miatt - nem választható el Kalocsa város történelmi múltjától. Kalocsa és környéke a Római- Birodalom idején már lakott hely volt. Hunok, majd szlávok laktak itt. A honfoglalás idején Kalocsa és egész környéke az Árpád-háziak birtokába került. A Duna mellet épült Foktő község nevét a folyóból kiszakadó mellékágáról a Fok nevű patakról kapta, melyet Kalocsán Vajas-pataknak neveznek. Ez a mellékág a középkorban igen forgalmas víziút volt, de az áradások sok veszélyt, pusztulást is jelentettek. A község címerében szereplő 1311-es évszám a település első okleveles említésének dátuma. A török idők nagy megpróbáltatásait úgy élte túl a lakosság, hogy súlyos adókat fizetett inkább, hogy nem elhagyja szülőfaluját. Volt kapuadó / 93 kapu után 2912 akcsét kellett fizetnie a defter = török adólajstrom szerint /. Volt ezen kívül hal, sertés, marha, ló, só, bor, méhkas-adó. Ezen kívül búza, kender, répa tizedet kellett fizetni. Volt malom adó 9 molnár munkája után. A török bíró, a kalocsai kádi: Foktőn lakott. Ő volt egy személyben az igazságszolgáltató, adókivető, szolgabíró, járásbíró, közjegyző. Megengedte ugyan, hogy a falubeliek maguk közül válasszanak bírót maguknak, de a bíráskodási illetéket magának követelte. A hagyatéki ügyeket is úgy intézte, hogy az örökösöknek felezniük kellett vele. Példának okán két lóból az egyiket eljárási díj fejében magának tartotta meg. Ilyen körülmények között éltek itt a lakosok a török időkben. A község címerében ábrázolt süllyedő csónak egy - az 1599. májusában lezajlott dunai ütközetre utal, melyben báró Pálffy Miklós generális hajdúival tízszeres török túlerőt vert szét a Duna Foktő és Uszód közötti szakaszán, s közel száz hajót zsákmányolt vagy süllyesztett el. Foktő 1720-ban már népes hely volt. A Szent György-templom barokk épülete 1790-ben készült el. Belsejének festésében szobafestőinasként részt vett Tóth Menyhért festőművész. 1836-ban a faluban óriási tűzvész pusztított, melyben az egész község leégett. Az élni akarás azonban ismét győzött és újból épült a falu. Hild József tervei alapján épült 1839-1841 között klasszicista stílusban, festett, faragott padokkal a jelenlegi református templom. Az 1848-49-es szabadságharchoz egy Foktőn eltemetett /1894/ szabadsághős neve fűződik. László Károly - Silsz Jozefin férje mérnökként állt be a magyar honvédseregbe és Kossuth Lajos titkára volt. A XX. század sok megpróbáltatást és sok változást hozott a falu életében. Mindkét világháború emberáldozatokkal járt. Hősi halottaink emlékét az Önkormányzat emlékmű állításával kívánja megörökíteni, melyet a falu főterén fogunk felállítani. A II. Világháború befejezése után 1948-ban két termelőszövetkezet alakult, 1949-ben a falu villamosítása, 1950-ben a Tanács megalakulása történt meg. Az iskolát itt is államosították, itt is készült kuláklista és sok család élte át az igazságtalan meghurcoltatás szenvedéseit. A közös gazdálkodás nehéz körülmények között indulhatott el. Abban az időben az emberek nehezen adták vagyonukat a közösbe. Nem volt épület, székház, kevés volt az aktív tag, de kellő állat állomány sem volt. Nem akadt egy vezéregyéniség, aki össze tudta volna fogni az általában szegény emberekből álló tagságot. Az 1956-os forradalom ellenére sem bomlott fel a termelőszövetkezet, sőt újabb két mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. 1962-től pedig a mai napig működő Béke Termelőszövetkezetben egyesült, melynek 1992 óta “foktői Mezőgazdasági Szövetkezet” a neve. Az 1990-ben bekövetkezett politikai, közigazgatási fordulatok az igazi önállóság ellenére is újabb nehézségek sorát hozták. Foktő község ennek ellenére is több lépést tett a fejlődés útján az önkormányzat jóvoltából. A telefon és a földgáz bevezetése hitelek és adósság felvétele nélkül óriási eredmény. A község földrajzilag két nemzeti park között helyezkedik el: a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna -Dráva Nemzeti Park határolja. A faluképét meghatározza a Fok patak és a Duna-part. Ezek a földrajzi körülmények kötelezettségeket is rónak a községre. Éppen ezért az önkormányzati közigazgatás egyik szempontjává kell tenni a környezetvédelmet. Jó lenne, ha mindez megnyilvánulna az iskolai oktatásban éppúgy, mint a falu közösségének ez irányú aktivizálásában. /Fok-part, Duna-part rendbetétele, tisztántartása. Foktő Község Önkormányzatának továbbra is célja, hogy képessé tegye a település megtartó és eltartó erejének stabilizálódását, megindítsa az önfejlődési folyamatokat. Szem előtt tartva a helyi sajátosságokat, gyakorolja demokratikus módon a széleskörű nyilvánosságot és így intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról. Döntéseivel kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket. Anyagi-szervezeti és jogi önállósága révén, feladat- és hatáskörében eljárva kapcsolódik az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Csodatevő Szent Gergely templom
A templom 1784-ben épült késő barokk stílusban.
Anyakönyvek: 1762-től.
