Csólyospálos 1910 lakosú község a Szeged -Kiskunmajsa országos összekötő úton, Kiskunmajsától 13 kilométerre, délkeletre fekszik. A Kiskunság keleti peremén fekvő település talaja futóhomok, foltokban jobb minőségű földdel. Határában homokpuszták, szikesek, erdők, zsombékos laposok váltják egymást. Környékén édesvízi mészkő felszíni előfordulása miatt tájvédelmi terület van. Éghajlatának jellegzetessége az országosan is kiemelkedően nagy hőingadozás A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt, bronzkori és népvándorlás kori jelentőségét régészeti források igazolják. A falu határából került elő a híres csólyosi kun sírlelet. A XV. századi írott forrásokból már ismert a Halas központú kun szállások területén fekvő Csólyosszállása és Pálos helységek neve is. A XVIII. századi jászkun redempció következtében a kiskunmajsa-szegedi műút nyugati oldalán fekvő Pálospuszta Kiskunmajsához, az út keleti oldalán levő Csólyospuszta Kiskunfélegyházához tartozott. A két puszta egyesítésére, önálló községgé válására már a XIX-XX. századfordulót követően helyi kezdeményezések indultak. Csólyospálos falu azonban csak 1945-ben kezdhette meg önálló életét. A név azonban a két puszta tanyavilágára vonatkozott, hiszen ekkor a faluközpont még nem alakult ki. A község belterületét 1948-ban jelölték ki. A következő évek során épült fel a majsai út mentén a községháza és az orvosi rendelő, megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. 1962-re alakultak ki az utcák. Ebben az időben adták át az új postahivatalt, majd a tűzoltó szertárat és a könyvtárat, felállították a hidroglóbuszt. Az 1970-es évek elején került sor a tanyai iskolák villamosítására és megkezdődött a tanyák villamosítása is. Az ekkor nagy erőkkel induló lakóház- építkezések eredményeképp kialakult a falu belterületének mai szerkezete. Bár a falu határában egyre több az elhagyott, romos tanya, a külterületen élők száma ma is jelentős..  A lakosság több mint fele mezőgazdaságból él. Jelentős a kukorica-, gabona- és zöldségtermesztés, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés.  Az 1970-es évek közepéig négy külterületi iskola működött a település tanyavilágában lakó diákok oktatásának biztosítására. Ma a központban levő iskola a település egyetlen oktatási intézménye, melyet 2000-ben 164 tanuló látogat. A napközi otthonos óvoda 50 kisgyereket lát el. A sportélet fellendülését alapvetően segítették a téli és nyári spartakiárdok. A község lakossága elsősorban asztalitenisz- és sakkversenyeken jeleskedett, de kedvelt volt a röplabda is. Ezek a rendezvények 1990-ben megszűntek. Ma a legkedveltebb sportág a labdarúgás. Magyarország legsikeresebb salakmotor-versenyzője, Kócsó Antal iskoláséveit Csólyospáloson töltötte.


http://da.bloglog.hu/page/5/