Apostag 2111 lakosú község az 51-es főközlekedési útvonal és a valamikor megépülő S8-as gyorsforgalmi út mentén. A települést érinti a 151-es /Kunszentmiklós-Tass- Solt- Dunapataj/ vasútvonal is. A hagyományos út- és folyó menti, magaspartra települt alföldi falvak telek- és utcarendjének legszebb példáit is szemügyre vehetjük itt. Apostag - komor szociográfus írónk, Nagy Lajos szülőfaluja - részben éppen szülötte miatt a legismertebb, akinek rezignált írásaiból hihetetlen erővel tükröződnek a táj akkor élt embereinek és környezetüknek nehézségei, gondjai, nyomorúságai. A Duna menti falusi lét, a szegényparaszti nélkülözés és mentalitás minden rezdülése búvópatakként van benne az író legtöbb írásában. A helység több mint ezer éve lakott. Erre utalnak a község ősi temploma /rotunda/ létezését igazoló feljegyzések és kutatások, valamint a vaskorból származó jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött hólyagos karperec és a Megyei Múzeumban őrzött leletek is. A település a nevét feltehetően a tizenkét szögletű körtemplom jellegű ősi templomról kapta, amelyben megtalálható volt a 12 apostol szobra. A templom 1000 előtt épült bizánci stílusban. A honfoglalás után a terület Árpád fia Üllő birtokában volt. A település lakói életét máig a Duna folyam határozta meg, ami megélhetést (vizimalom, halászat, révészkedés), szórakozást, pihenést időnként veszélyt jelentett az itt élőknek. Az első írásos emlék 1217-ből való. 1318 nevezetes helyszínné vált Apostag, miután az ősi templom adott helyet a királlyal (Károly Róbert) szemben szervezkedő főpapság tanácskozásának. A török megszállás eredményeként a község 1686-ban lakatlanná vált. 1695-ben kezdett újra benépesülni a település. A Rákóczi-szabadságharcban, majd az 1848-as szabadságharcban aktívan részt vettek az apostagiak és becsülettel szolgálták a hazát. A magyar történelem viharai Apostagot sem kímélték. Az értelmetlen Világháborúk és embertelen diktatúrák százszámra szedték az áldozatokat, leépülést okozó értékrendeket kényszerítettek az itt élőkre. Mindezek ellenére Apostag fennmaradt a történelem hajóján és bizakodva tekintenek az itt élők a Köztársaság közelgő éveire, jövőnkre. A mintaszerű hagyományokkal rendelkező szőlő- és gyümölcstermesztést az 1960-ban beinduló termelőszövetkezeti gazdálkodás teljes egészében tönkretette, a művelésben felhalmozódott kulturált és ismereteket az itt élőkből (elsősorban a fiatalokból) szinte teljesen kiölte. Ez a végzetes lépéssor a község mezőgazdasági létalapja teljes tönkremenését jelentette. A traumát máig nem lehetett kiheverni és a jelenlegi termékek és termelési szokások nem tudták pótolni az elmúltat. A mezőgazdasági szövetkezet által alkalmazott 35-40 fő körülbelül 700-1000 hektár bérelt területen gazdálkodik növénytermelést, burgonyatermelést folytatva. A szövetkezet. által nem bérelt területeken a tulajdonosok vegyes szántóföldi művelést folytatnak, többségében saját ellátásukra. Állattenyésztés nem számottevő, árutermelésnek nem minősíthető, inkább önellátást szolgálja. Mezőgazdasági termékfeldolgozás a községben nincs. A gazdaság egyéb területén a községben jelentős fejlődés tapasztalható.
Apostagon újították fel azt az 1768-ban épült, s az író emlékmúzeumának is otthont adó barokk stílusú zsinagógát, amelyért a község 1989-ben az Európa Tanácstól a műemléki értékek védelmét elismerő Európa Nostra diplomát kapott.


http://da.bloglog.hu/page/5/



Urunk Mennybemenetele-templom

A templom 1777-ben épült.  

Anyakönyvek: 1765-től.