Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Kecskemét - 2013. július 17. 08:20, 13:44

2015. április 03. 09:07 - Andre Lowoa

Kecskemét 107752 lakosú megyei jogú város, Bács-Kiskun megye megyeszékhelye az Alföld szívében, a 44-es, az 5-ös, az 52-es és az 54-es főútvonalak találkozásánál, valamint az M5-ös autópálya mellett körülbelül félútra a Dunától és a Tiszától. A helység a 140-es/Szeged-Cegléd-Budapest/, a 142-es /Kecskemét- Lajosmizse- Budapest/, a 146-os/Kecskemét-Kunszentmárton/, a 148-as/Kecskemét-törökfái-Kiskörös/, a 149-es/Kecskemét-Törökfái-Kiskunmajsa/ és a 152-es/Kecskemét-Fülöpszállás/ vasútvonalak gócpontja. Bár a várost magába foglaló táj a magyar Nagyalföld része, ám a Duna-Tisza köze és ezen belül a Kiskunság sajátos arculata sokban eltér a tiszántúli tájakétól. Ezt a vidéket a változatosság, formagazdagság jellemzi, akár a felszíni képződményeket, akár az időjárást, akár az élővilágot vizsgáljuk. Az első emberi nyom a környéken mintegy ötezer évvel ezelőttről származik. Az időszámítás előtti első században Kecskemét környékét a szarmaták szállták meg, és ettől az időszaktól kezdve a mai város környékén emberek éltek. Bár egyesek feltételezték, hogy e környéken állott a szarmata jászok Partikum nevű városa, állandó település feltehetőleg csak a honfoglalás után alakult ki először. Az 1200-as évek elejére a templomok köré tömörülő 200-300 lakosú falvak alakultak ki itt is, de ezeket a tatárjárás elpusztította. A hét község egy része a kunok betelepítésével éledt újra. Kecskemét, mivel fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő – és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül, s 1368-ban már mezővárosként említi Nagy Lajos király oklevele. Kecskemét fejlődését tehát kedvező fekvése miatt a kereskedelem indította el, melynek következtében mezővárosi tömörülés jött létre e helyen. A későbbiekben viszont már az így létrejött nagy létszámú település gazdasági élete vonzotta a kereskedelmet. A fejlődés egy újabb szakaszát jelentette a török hódoltság időszaka, amikor az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatása miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte. Kecskemét fokozatosan magába olvasztotta a falai közé menekültek földterületeit, s az ily módon használatba vett területeken messze földön híres legeltető állattenyésztés alakult ki. Az 1700-as évek elejére már mintegy kétezer négyzetkilométernyi területen közel harmincezer szarvasmarhát legeltettek. Kecskemét egykori mezővárosi jellege, fekvése, építőkőben való szegénysége okozza, hogy a korábbi idők építészeti emlékei nem maradtak ránk. A város műemléki látnivalói túlnyomó részt XVII-XVIII. századi egyházi jellegű építmények. Az 1870-es évek végén a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a XX. Század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Ez a folyamat a korábban kialakult alapokon létrehozta a városra még ma is jellemző tanyás település-szerkezetet, ugyanakkor gyors élelmiszeripari és kereskedelmi fejlődést eredményezett. Ez a tőkefelhalmozódás együtt járt egy parasztpolgárosodással, és megteremtette az anyagi alapját a város fejlődésének. Ezen a bázison alakulhatott ki, például Kecskemét sokak által megcsodált főterének szecessziós épületegyüttese. Ezt a látványos fejlődést az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtet a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer. Kecskemét jelentős képzőművészeti, irodalmi, zenei és színházi hagyományokkal büszkélkedhet. A sajátos hangulatú város mindig vonzotta a hazai tudomány és művészet jeles képviselőit. Kecskemét szülötte Katona József, a magyar nemzeti dráma, a Bánk bán megalkotója. Szülőháza 1970 óta emlékmúzeum. Nevét viseli a város kulturális intézményeinek többsége: a színház, a könyvtár, a múzeum. Itt született Kodály Zoltán, Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, akinek pedagógiai módszereit alkalmazzák. Elsőként Kecskeméten kezdte meg munkáját ennek a módszernek gyakorlati megvalósításként a Kodály Zoltán Ének -Zenei Általános Iskola. A kodályi eszmék terjesztője 1975 óta a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet is. Itt tanult Petőfi és Jókai. Jelentősek Móricz Zsigmond és Németh László e városhoz fűződő kapcsolatai. Kecskemét jeles szülötte Kelemen László első magyar színigazgató,és Muraközy János festőművész.

http://da.bloglog.hu/page/5/

komment
süti beállítások módosítása