Nagyszénás 5708 lakosú nagyközség Orosházától északra, 10 kilométerre a 125-ös/Mezőtúr- Orosháza- Mezőhegyes/ és a 126-os/Kisszénás-Kondoros/ vasútvonalak mentén helyezkedik el. A település létezéséről Zsigmond király 1403. november 23-án kelt adománylevele tesz először említést. Történelmi tény tehát, hogy az 1403-as esztendőben, és már a korábbi években is Szénásegyháza lakott terület volt. Mátyás király 1482-ben Corvin Jánosnak ajándékozta Szénást. A mohácsi csatavesztés után a település birtokosa Czibak Imre váradi püspök lett. Szénás a XVI. század közepén igen jelentős, a második legnagyobb település volt a megyében, és a század végéig töretlenül fejlődött és  gyarapodott. Az 1596-os törökdúlás a megye más településeivel együtt az ősfalut is elpusztította, s majd csak 1818-tól beszélhetünk újra folyamatos lakosságról. Nagyszénás 1893-tól bekapcsolódott az országos vasúti forgalomba. Az I. Világháború után kialakult az Újfalu nevű rész, majd utána létrejött a falu többi része, és lényegében kialakult a falu mai képe. Hírnevét olajkutatás közben 1954-ben 3000 méter mélyről feltörő 82 Celsius fokos meleg alkalikus jódos gyógyvize teremtette meg.
A település neves szülötte Mendöl Tibor egyetemi tanár, földrajztudós.


http://da.bloglog.hu/page/4/