Pusztaföldvár Békés megye délnyugati vidékén, Orosházától mintegy 12 kilométernyi távolságra fekszik. A község nevének Földvár első előfordulásának bizonyítékául Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János özvegyének 1463-ban latinul írott „Feldwar2 levelét jelöli a szakirodalom. A XV. században Fekete- Földvárnak, a XVI. században Varjas Földvárnak nevezték. A korabeli adatok szerint 1557-ben 30 család lakta a községet. A kincstár, később mint „uratlan” birtokra rátette a kezét földvárra, hozzávásárolt még több mint 7 hold területet, pusztát, ezután kezdték Puszta- Földvárnak nevezni. 1841-ben, az újratelepítéskor Torontál megyéből érkeztek Földvárra az első lakók. A dohánytermesztés kifejlesztése végett kertészközséggé vált Földvár. A mai földvár a főútvonalaktól félreeső „kis szigeten”, a világtól elzártan elhelyezkedő 1971 lakosú falu. A község két településrészből áll. A régebbi öregfaluból, helyi elnevezéssel Nagyfaluból és a másik, az újabb telepítésű Újfaluból. A település lakosainak megélhetését a mezőgazdaság biztosította.

Jelentős emléke a tatársánc, mely i.e.VIII-V. századi sáncmaradványt rejt. Az egyik a félkör alakú Nagytatársánc, a másik az ősfolyó túloldalán lévő Kistatársánc.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Magyarok Nagyasszonya-templom

1488-ban magyar falu, kis templommal. A török időkben lakatlanná válik. Az 1841-ben betelepült lakosság 1874-76 között templomot épít. 1897-ig Csanádapáca filiája. Ekkor önálló lelkészséggé szervezik. Új temploma 1907-ben épül.