Medgyesegyháza 4101 lakosú város a 121-es/Újszeged- Mezőhegyes- Kétegyháza- Békéscsaba/ vasútvonal mentén, Mezőkovácsházától 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Területén végzett ásatások igazolják, hogy ezen a részen már az őskorban is éltek emberek hiszen az i.e. VI. századból származó 8 szkíta sírt és két hamus gödröt tárt fel. Az első írásos anyag 1418-ból származik, ahol „Medgyesház” elnevezésű birtokrészt említ. A területet Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A török uralom megszűnése után sokáig nem merült fel írásos nyoma a településnek, ami arra utal, hogy a falvak valamilyen ok miatt megszűntek. Az 1800-as évek közepétől dohánykertész telepítvények létrehozása kezdődött meg. Hivatalosan az 1893. évi község alakítás mellett szól a legtöbb írásos dokumentum, így a miniszteriális és közigazgatás megyei szerveinek dokumentumai is. Ez időben a lakosság létszáma közel 2500 fő. A századelőn a település dinamikusan fejlődött, és 1920-ra elérte az 5514 főt, majd alig változott 1946-ig, amikor 6166 főt számlál. Közigazgatásilag a településhez tartozik a 7 km távolságra fekvő Bánkút is.
A bánkúti kastély közösségi házként működik, benne könyvtár és kiállító terem is helyet kapott. A volt József főhercegi kastély épülete nyári táborozáshoz ideális szálláshelyül szolgál, itt található a bánkúti búzák atyjaként számon tartott Baross László emlékszoba, közelében a kápolna mellett síremléke. Medgyesegyháza és az idelátogató vendégek mozgásigényének a kielégítésére sportpálya és sportcsarnok áll rendelkezésre.
A településen élő közösségek, kulturális csoportok, civil szervezetek munkáját a helyi Művelődési Ház fogja össze. Az épületben kapott helyet a Schéner Mihály Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművésznek, a nagyközség szülöttjének és díszpolgárának állandó kiállítása is. Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll. A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található. A II. világháborús áldozatok emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik. Itt kapott helyet a Millenniumi Szent István kápolna Csete György- Kossuth-díjas építész tervei alapján és Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész alkotásainak felhasználásával. A Millecentenárium alkalmából, a település frekventált területén Csanád Vezér Emlékpark létesült, ahol két kopjafa is elődeink emlékét őrzi.

http://da.bloglog.hu/page/4/