Békésszentandrás 4111 lakosú nagyközség a Békés megye nyugati sarkában, a Hármas- Körös bal partján helyezkedik el, a 44-es főútvonal mentén. A település már évezredek óta lakott hely. A Körös menedéket és megélhetést adott az itt letelepedett lakosságnak. A történelmi nyomok, utalások bizonyítják, hogy a tatárjárást megelőző korban már falu állt itt. A területen mind a mai napig igen jelentős régészeti értékek maradtak meg. Már az 1100-as években szálláshelyként létezett. Királyi adományban, 1384-ben Zsigmond király Hunyadi erdélyi vajdának adta, majd a családi uradalmi központ 1494-ben a Dánfiakhoz került. A török időkben, 1596-ban megsemmisítették Szentandrást, és hosszú éveken át parlagon állt. A később újra benépesült település 1689-ben ismét teljesen elpusztult a pestisjárvány miatt. 1719-ben ismét találkozunk a nevével. A török kiűzése után, alig hogy újratelepült, 1735-ben a község bírója Vértessy Mihály vezetésével fellázadt a földesúri kizsákmányolás ellen. Az idők folyamán a falu neve többször is változott. A Szentandrás név az utolsó Árpád-házi király, III. András nevéhez fűződik, akinek adománylevele három templomot említ, közülük az egyik Szent András apostol nevét viselte. Több változat után Körös – Szentandrás néven említik az okiratok. Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került a falutól, így a település arculata sokat változott. 1942-ben átadták a duzzasztóművet, amely a falutól északra épült a Hármas – Körösön. A duzzasztó tette lehetővé, hogy a települést átszelő, szeszélyes és kacskaringós folyó szabályozott csendes vízzé vált.
A Szent András-templom korábbi alapokra épült, késő barokk formáját 1784-ben kapta. Hajóját 1868-ban bővítették.
A református temploma 1806-ban épült késő barokk stílusban.
A egykori Horváth-kúria a XIX. század elején klasszicista stílusban épült.


http://da.bloglog.hu/page/4/