Karcag 22577 lakosú nagykunsági város a 4-es főközlekedési út, valamint a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ és 103-as /Karcag-Tiszafüred/ vasútvonalak mellett, a Hortobágy-Berettyó közelében fekszik. Karcag kun eredetű szó, személynévből származik, jelentése: pusztai vörös róka. A település először Karcag János nevében említődik a XIV. század elején. A város csak a XVI. századtól veszi át a vezető szerepet, addig a Nagykunság központja a Kunhegyes határában levő Kolbázszállás volt, melyet az Olas nemzetség birtokolt. Karcagot a XIX. század közepéig Karcagújszállásnak nevezték. A település megfogyatkozott népességével átvészelte a török uralmat. 1702-ben a bécsi udvar a Jászkunságot eladta, ezzel jobbágysorba süllyesztette a lakosokat. Ebből az állapotból csak 1745-ben szabadultak, amikor megváltották magukat. Az önmegváltással, a redempcióval  a szabadparaszti fejlődés lehetősége teremtődött meg, ezzel együtt a mezővárosias fejlődés kibontakozhatott. A település képét a városközpont emeletes középületei körül alakuló falusias jellegű parasztporták jellemezték, a tágas határokon pedig tanyarendszer szerveződött. A tanyákat az 1960-as évek helyi agrárpolitikája számolta fel. Híres Karcag népművészete. Karcagnak 300 éves múltra visszatekintő gimnáziuma van, amelyik a Debreceni Kollégium partikulájaként működött. A falai között megfordult Csokonai Vitéz Mihály is. Olyan jeles tudósok nevelkedtek itt, mint Kátai Gábor gyógyszerész orvos természettudományi író, Györffy István néprajztudós, Németh Gyula akadémikus és Gaál László klasszikafilológus egyetemi tanár.
Az 1797-ben épült klasszicista stílusú református templom a város központjában, a Kossuth téren áll. Vaskos tornyának felső részén körülfutó, konzolos tűzfigyelő erkély található, ahonnan a bakter a város nyugalmát és a tüzet vigyázta. Szarukürtjeivel innen jelezte az idő múlását is. A templom belsejét karzat ékesíti. Orgonáját 1866-ban építették 1560 síppal.
A város kecses római katolikus temploma a XIX-XX. századfordulón épült.
A görög kereskedők egykori jelenlétét igazolja a szép ikonosztázú görög templom, amelyben értékes XVIII. századi szertartáskönyvek is láthatók.
A környék sajátosságait  mutatja be a Nagykunsági Tájház.
A híres néprajztudósról elnevezett Györffy István Nagykun Múzeumban a helytörténeti gyűjteményen kívül gazdag néprajzi és népművészeti kiállítás látható.
A város ma is a fazekasságáról: a mesterséggel a Kántor János Fazekasházban ismerkedhetünk meg.


http://ea.bloglog.hu/page/5/