Jászberény a Jászság kulturális és gazdasági központja a 31-es és a 32-es főközlekedési utak kereszteződésében a Zagyva folyó partján, átmenetet képez az Alföld és a Mátra között. A helységet érinti a 82-es/Hatvan – Szolnok/ vasútvonal is. Az Alföld északnyugati peremén fekvő 28207 lakosú település sajátos földrajzi, néprajzi és történelmi vonásokat őriz. A ?/iráni vagy szarmata/ származású jász nép a kunokkal együtt a XIII. században telepedett le a  Zagyva és a Tarna folyó mentén. A magyar uralkodók a jászoknak különleges kiváltságjogokat adományoztak. Évszázadokon át a megyerendszertől független, autonóm területen éltek, amelynek igazgatási, szellemi és vallási központja Jászberény volt. A török hódoltság után, 1702-ben. I. Lipót császár eladta a területet a Német Lovagrendnek és ezzel a kiváltságos helyzet is megszűnt. 1745-ben a jászok saját erejükből összegyűjtöttek és visszafizették a kincstárnak önmaguk eladásának összegét, félmillió rajnai aranyforintot, így Mária Terézia visszaadta a kiváltságjogaikat és földjeiket. Ez volt a híres Redemptio, az önmegváltás, amely a magyar történelemnek sajátos helyi mozzanata. 1745 után Jászberény helyzete megerősödött, a város gyors fejlődésnek indult, amit csak az vetett vissza, hogy 1876-ban megszűnt a Jászkun Hármas Kerület, amelynek központja Jászberény volt. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es évektől létrejöttek az első ipari nagyüzemek, ami a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb biztonságot jelentett.  Jászberény az utóbbi évtizedekben a gazdasági nehézségek ellenére is sokat fejlődött, kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében is. Ilyen körülmények között, a többi jász és kun településsel közösen büszkén ünnepelte meg 1995-ben a Redemptio 250 éves évfordulóját. Itt született Palotássy János dal -és tánckomponista, Székely Mihály operaénekes, és Déryné Széppataki Róza színésznő.
A régmúlt eseményeiről a Jász Múzeum állandó kiállítása részletesen tájékoztat. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, a Lehet kürtöt. A nagy múltú város gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri és népművészeti alkotásokban. Őrzi a lakosság a történelmi események, a 150 évig tartó török uralom, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, a két Világháború, az 1956-os forradalom és szabadságharc jászberényi hőseinek, mártírjainak és áldozatainak emlékét. A város központjától induló egyetlen nagyobb sétával megközelíthetők: a barokk és klasszicista stílusban épült műemlék épületek, a rendezett parkokban álló köztéri szobrok, a felújított középületek. A lakosság tehetségének, szorgalmának, lokálpatriotizmusának jeleivel lépten-nyomon találkozhatunk. A művelődési intézmények, a civil szervezetek, az egyesületek, a művészi csoportok nagy gondot fordítanak a hagyományápolás mellett a modern irányzatok művelésére, a kulturális és tudományos rendezvények szervezésére a külföldi kapcsolatok kiépítésére. A hitélet gyakorlása több egyházközösség szervezeti keretein belül, vallási programjaikon való részvétellel valósulhat meg. Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó körmenetek hagyományt jelentenek.
A jellegzetes mezőgazdasági városként fejlődő Jászberény gazdasági életét tekintve ma már a térség jelentős ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi központja is. Az agrárszférában az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek és a társas vállalkozások jelentősek. Jászberény ipara kis és nagyüzemei révén a hazai piac ellátásán túl export tevékenységet is végeznek. Egyre jobban kibontakozóban a vállalkozói tevékenység, elsősorban a szolgáltatások és a vendéglátás területén. A városközpont hangulatos parkjai mellett gyógy- és strandfürdő, uszoda, szabadtéri sportpályák, műjégpálya, állatkert és arborétumok teszik lehetővé a testedzést és a felüdülést. A nyugodt otthonos pihenést a város szállói és panziói biztosítják.

http://ea.bloglog.hu/page/6/