A megyei jogú város a 4-es és a 32-es főközlekedési utak kereszteződésében terül el. A helység a 82-es/Hatvan-Szolnok/, a 86-os/Vámosgyörk-Újszász-Szolnok/, a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/, a 120-as/Lőkösháza-Békéscsaba-Szolnok-Budapest/, a 130-as/Makó-Hódmezővásárhely-Szolnok/ és a 145-ös/Kiskunfélegyháza-Szolnok/ vasútvonalak gócpontja. A történelmi Szolnok a Tisza és a Zagyva találkozásánál épült fel. A város történelme igen gazdag. Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor az államalapító Szent István király az újonnan szervezett Szolnok vármegye központjává teszi. A Tisza és a Zagyva egybefolyása által képezett, védett magaslaton épül ki az ispánsági vár, amely nevét Zounok ispánról kapta. Az Alföld szívében elterülő megyeszékhely nevét elsőként egy 1075-ből származó írás említi. Szolnok jelentősége különösen megnő a XVI. Század közepén, régi várát a fenyegető török veszély miatt 1550-51-ben megújítják, majd a várost fallal és vizesárokkal veszik körül. 1552-ben Szolnokot a török katonai és szandzsákszékhellyé alakítja, de uralmuk alatt a város képe nem változott. Nevükhöz fűződik az 1562-ben veretett cölöphíd a Tiszán, mely hazánk egyik legrégibb hídja. A 133 évi uralom alól 1685-ben szabadult fel Szolnok. A vár védelme alatt a tiszai sószállítás egyik központjává fejlődik, a szállítóeszközként szolgáló tutajok fenyőiből pedig jelentős manufakturális faipar alakul. A XVII. Század végére a kishatárú város idegenforgalmi népessége megnő, hídját folyamatosan megújítják. A reformkor szellemi gazdasági életet megújító törekvései a város fejlődését nagymértékben elősegítették. A Tisza szabályozása, a gőzhajózás és a vasút Szolnok hídváros szerepét megnövelte, megélénkül a tutajozás, és a tiszai fahajó-forgalom. 1847-ben megépül a vasút Pest-Szolnok szakasza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Szolnok központi szerepet játszott a meglévő vasút és a tiszai hajózás révén. 1849. március 5-én a szolnoki csata győzelmét követően indult meg a Tavaszi hadjárat. A XVIII. század elején még katonai és mezőgazdasági tevékenységet folytattak a város lakói, ez azonban az 1860-70-es évekre iparforgalmi jelentőségűvé válik. 1876-ban főként a vasútnak köszönhetően újra megyeszékhellyé válik, s ez közigazgatási, kulturális szerepkörét is megnöveli. A XIX-XX. századforduló táján élelmiszer- és malomipara megerősödik, kereskedelme, üzletei, bankjai új építkezésekkel kialakítják Szolnok jellegzetes városközpontját. A további fejlődést megszakítja az I. Világháború, amely után 77 napig frontvárossá alakul a város, s ebből a pusztulásból kellett felépülnie. Ugyancsak talpra kellett állnia, s újjáépíteni a várost a nagy áldozatokkal az itt élőknek a II. Világháború idején az 1944. évi bombázások után is, mert az egykori szemtanuk szerint mintegy négyezer ember lézengett csupán a városban. A háborús károk helyrehozatala után megkezdődött a város fejlesztése. Az 1950-es években túlméretezett ipari beruházásokra került sor, amelyben csak részben vették figyelembe a belső erőket, meglévő adottságokat. Hatalmas építkezés kezdődött meg, lakótelepek alakultak ki, s a környékből betelepülő parasztsággal felduzzadt a város lakossága. Azok a politikai konfliktusok, amelyek jelen voltak a városban, országosan is jelentkeztek és változásokat követeltek. 1990. november 13-ától Szolnok megyei jogú város lett.
Szolnok ma lüktető és eleven város, amely egyszerre ad romantikát és kecsegtető jövőt. Azt mondják, azok az emberek, akik folyóvíz mellett laknak, lelkükben szabadok, gondolataikban szárnyalók, érzelmeikben barátságosak. Itt az Alföld centrumában, a Tisza és a Zagyva védő ölelésében lüktet a 77634 lakosú város élete, alig merve átlépni óvó s egyben szorító korlátait, a két folyót.
A város történelme során több ízben szenvedett jelentős károkat, így napjainkra kevés műemléke maradt. Az idelátogató mégis találhat számos szép épületet, teret, utcarészletet, amit megőrizhet emlékezetében. Élményt jelent a vendégeknek az egykori mintegy tízholdas versailles-i stílusú park közepén felépült Tisza Szálló és Gyógyfürdő, melynek termálvize kiválóan alkalmas reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére. A Tisza-parti sétány és a mellette elterülő Verseghy-park szobraival és csobogóival, szebbnél szebb virágaival idősek és fiatalok egyaránt kedvelt sétáló és szórakozóhelye. Innen csak néhány lépés a Szigligeti Színház gyönyörűen felújított országosan is kiemelkedő szépségű épülete. Aki betér ide egy rangos előadásra, ha a szíve és a lelke befogadásra kész, érzi, amint a régi művészek szelleme ott bolyong a zsinór-padlás felett, és hang nélkül tapsolnak lelkesen az ezredforduló művészeinek.
A patinás Tisza Szálló melletti parkban találkozhat a város szülöttének, Verseghy Ferenc költő bronz portréjával, valamint az evangélikus, a református és az 1757-ben épült barokk műemlék belvárosi katolikus templom ég felé nyúló tornyaival és tisztelet parancsoló épülettömbjeivel.
Az 1902-ben épült egykori zsinagóga falai között a Szolnoki Galéria kiállításait láthatjuk.
A Tisza és a Zagyva torkolatánál látható a carrarai márványból készült Damjanich-lovasszobor, mellette a határainkon túl is rangot szerzett Művészetelep, mely az ország legrégibb alkotótelepe, és kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom. A Tabán városrész újjáépített, de az egykori halászfalu utcaszerkezetét megőrző emberléptékű házai közt várja vendégeit a Tájház Múzeum, ahol a hajdan itt élők tárgyai, használati eszközei között átérezhetjük a kor hangulatát. A Tisza hídjától a városba vezető főutcán is megcsodálhatjuk jó néhány, régmúlt időkből megmaradt épületet, mint például a Bíróság, Megyeháza, a Tudomány és Technika Háza és a Városháza épületeit. Miután megpihentünk a Kossuth tér szökőkutas, virágoktól tarka, árnyékos padjainak egyikén, az építészetileg is élményt nyújtó Damjanich Múzeum kiállításaiban gyönyörködhetünk.
A Tiszától körgáttal védett Tiszaliget hatalmas fái alatt sportlétesítmények, vendéglátó egységek húzódnak meg. A Tiszaliget sportolásra, pihenésre, kikapcsolódásra vágyók számára kínál sokféle lehetőséget. Azok a látogatók, akik aktívan próbálják tölteni az idejüket sokféle elfoglaltságot találhatnak.
Szolnok a vizek városa, de a két folyó adta sportolási lehetőségen kívűl a vadászat, a lovaglás és a sportrepülés nyújthat kellemes kikapcsolódást. Szolnok környéke ma is gazdag természeti értékekben. A Holt-Tisza vize nyáron fürdőzésre, télen korcsolyázásra alkalmas és egész évben a horgászok paradicsoma. A tiszai kirándulóhajókról megtekinthetők az érintetlen ártéri erdők, melyek az eredeti arculatukat őrzik.

http://ea.bloglog.hu/page/4/