Beregdaróc 840 lakosú község Vásárosnaménytól 24 kilométerre, északkeletre fekszik. A község történetét, múltját ma is őrzik az öregek. Nevezetes pásztortelepülések voltak itt hajdanán. Akkor népesültek be, amikor a szabad magyarokat szolgai sorba akarták kényszeríteni. A terület alkalmas volt a bujdosó pásztorok számára; mocsaras, erdő vidék volt. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során felégtek, elpusztultak. Ezután az erdőkből előbújók népesítették be és alapították meg a települést. A XIV. századra már kiterjedt faluvá vált. Nevét két féleképpen magyarázzák: a szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról, a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról eredezteti a nevét. A falu lakossága a daru madár nevéből származtatja, miután mocsaras jellege miatt rengeteg daru fészkel itt. Első birtokosai a Daróczi és a Váradi-családok voltak. A XV. századra templomuk mellett tíz jobbágytelket alakítottak ki. 1743-ban az utolsó Daróczi halála után a Gulácsi, majd a Lónyay-család birtokába került a település. Hamarosan áttértek majoros gazdálkodásra, a terményt jó áron adták el. Több, mint egy évszázadig uralták ezt a területet a Lónyayak. A XIX. században megszűnt a különbség a nemesi és paraszti birtok között. A helytelen gazdálkodás miatt eladósodott, majd 1912-ben a Nemzeti Bankké lett. A nagybirtok széthullása után a falu elszegényedett. Az 1920-ban megvont új államhatár elválasztotta a falut Beregszásztól; a piaci lehetőségektől és a munkahelyektől.
Református temploma XV. századi eredetű, apszisának szép gótikus boltozata van. Az 1861. évi tűzvész után átalakították.

http://ea.bloglog.hu/page/4/



Istenszülő születése görög katolikus templom:

A templom 1877-ben épült.