Cégénydányád 702 lakosú község a Szamos partján, Fehérgyarmattól 6 kilométerre, délre fekszik. 1181-ben itt Cégényben alapított monostort Kölcse ispán, a Kölcsey család névadó őse. 1945-ig a Kölcseyekkel rokon Kende család birtoka volt. Cégényt a szomszédos Dányáddal 1912-ben egyesítették.
A református temploma 1797-ben, késő-barokk stílusban, a tornya 1863-ban épült.
A volt Kende-kúria klasszicista stílusban épült 1833-ban. Parkja jelenleg 16, egykor 58 hektár, angol stílusban telepítette a kastéllyal egy időben Kende Zsigmond, unokája gyarapította. Különösen tűlevelű egzótafajokban gazdag. Az ország második legnagyobb platánja 45 méter koronaátmérőjű, 460 centiméter törzskerületű. A terület országosan védett természetvédelmi terület.
A református temploma 1797-ben, késő-barokk stílusban, a tornya 1863-ban épült.
A volt Kende-kúria klasszicista stílusban épült 1833-ban. Parkja jelenleg 16, egykor 58 hektár, angol stílusban telepítette a kastéllyal egy időben Kende Zsigmond, unokája gyarapította. Különösen tűlevelű egzótafajokban gazdag. Az ország második legnagyobb platánja 45 méter koronaátmérőjű, 460 centiméter törzskerületű. A terület országosan védett természetvédelmi terület.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
Kalkuttai Boldog Teréz-kápolnaA kápolnát 2012. szeptember 29-én Felföldi László püspöki helynök ünnepélyes szentmise keretében szentelte fel.
Évekkel ezelőtt az egyházközség megvásárolta az akkor még romos házat. Az azóta eltelt időben folyamatosan csinosítgatták, szépítgették a hívek, hogy a szentmisékre megfelelő környezetben kerüljön sor. Idén sikerült a tetőt átcserepezni, s még egy kis templomtorony is került fel rá. S ahogy helynökatya köszöntésében is szerepelt, a kápolna végre méltó lehet Isten dicsőségére, s a kis közösség látható lelki központjává válik. Cégénydányádon a második világháború óta nem volt kápolnájuk, s a misézés is megszűnt a 70-es években.
A településen a középkorban monostor állt, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. A település egész a 20. század elejéig két településből állt: Cégényből, és Dányádból. Cégény első írásos emléke igen korai: 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorát, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. „Hogy pedig az egyház joga örökre sértetlen maradjon, ezért a Boldogságos Szűz tiszteletére, és ezen egyházbeliek kérelmére a jelen oklevelet királyi pecsétünkkel erősítettük meg, az Úr megtestesülésének 1181. esztendejében, Miklós esztergomi, András kalocsai érsekek, Péter egri, Mikodin győri, Jób váci püspökök, Farkas nádorispán, Dénes bácsi, Ézsau bihari, Miklós szatmári ispánok, Kalán, a királyi udvar kancellárja idején, eki ezen oklevelet lejegyezte.”
Évekkel ezelőtt az egyházközség megvásárolta az akkor még romos házat. Az azóta eltelt időben folyamatosan csinosítgatták, szépítgették a hívek, hogy a szentmisékre megfelelő környezetben kerüljön sor. Idén sikerült a tetőt átcserepezni, s még egy kis templomtorony is került fel rá. S ahogy helynökatya köszöntésében is szerepelt, a kápolna végre méltó lehet Isten dicsőségére, s a kis közösség látható lelki központjává válik. Cégénydányádon a második világháború óta nem volt kápolnájuk, s a misézés is megszűnt a 70-es években.
A településen a középkorban monostor állt, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. A település egész a 20. század elejéig két településből állt: Cégényből, és Dányádból. Cégény első írásos emléke igen korai: 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorát, melynek cserépleleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. „Hogy pedig az egyház joga örökre sértetlen maradjon, ezért a Boldogságos Szűz tiszteletére, és ezen egyházbeliek kérelmére a jelen oklevelet királyi pecsétünkkel erősítettük meg, az Úr megtestesülésének 1181. esztendejében, Miklós esztergomi, András kalocsai érsekek, Péter egri, Mikodin győri, Jób váci püspökök, Farkas nádorispán, Dénes bácsi, Ézsau bihari, Miklós szatmári ispánok, Kalán, a királyi udvar kancellárja idején, eki ezen oklevelet lejegyezte.”
