Mátészalka 18556 lakosú város a 49-es és 471-es főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 110-es/Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen/, a 111-es /Záhony-Mátészalka/, a 113-as/Zajta-Mátészalka-Nyíregyháza/, a 114-es/Csenger-Mátészalka/és a 115-ös/Ágerdőmajor-Mátészalka/ vasútvonalak mentén fekszik. A Kraszna árvizes síkjára néző lejtőn keletkezett a kora középkorban, az Erdélybe vezető út mentén két faluból, Mátéból és Zalkából állott. 1367-ben a Csaholyiak birtoka, mezővárosi irányítással. Középkori központja a református templom körül volt, ez a vasút megépülte után áthelyeződött a vasútállomás irányába. 1920-1950 között Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegye székhelye volt, 1969 óta város.
A református templom gótikus, a XVIII-XIX. században átépítették, homlokzat előtti fél-nyolcszög alaprajzú homlokzati toronnyal. Ennek közepén gótikus átalakított bejárat nyílik. A torony első emeletén 3 résablak, keleten, a torony hátoldalán egy csúcsíves fülkébe foglalt ablak van. Az egyenes záródású szentélyfalon epitáfium, kettős címer díszíti, a felső a Melith család régi címere, az alsót leverték. A ma álló templomot valószínűleg Máté község egykori templomának helyén emelték.
A volt Megyeháza műemlék jellegű épülete artisztikus hatású, amely az 1980-as évek közepéig államigazgatási célokat szolgált.
1920-ban épült a „Csizmadiapalota”, mely jelenleg a Városi Könyvtárnak ad helyet.
Mátészalkán, a Kossuth utcában található az ország első 1888-ban villamosított lakóháza is.
A Szatmári Múzeum 1975-ben, a volt utolsó szatmári főispáni lak kései szecessziós épületében kapott helyet. Gyűjtemény nagy értéke a néprajzi nagytárgyak és paraszti szállítóeszközök bemutatására kialakított U alakú, szabadtéri kiállítás.
A református templom gótikus, a XVIII-XIX. században átépítették, homlokzat előtti fél-nyolcszög alaprajzú homlokzati toronnyal. Ennek közepén gótikus átalakított bejárat nyílik. A torony első emeletén 3 résablak, keleten, a torony hátoldalán egy csúcsíves fülkébe foglalt ablak van. Az egyenes záródású szentélyfalon epitáfium, kettős címer díszíti, a felső a Melith család régi címere, az alsót leverték. A ma álló templomot valószínűleg Máté község egykori templomának helyén emelték.
A volt Megyeháza műemlék jellegű épülete artisztikus hatású, amely az 1980-as évek közepéig államigazgatási célokat szolgált.
1920-ban épült a „Csizmadiapalota”, mely jelenleg a Városi Könyvtárnak ad helyet.
Mátészalkán, a Kossuth utcában található az ország első 1888-ban villamosított lakóháza is.
A Szatmári Múzeum 1975-ben, a volt utolsó szatmári főispáni lak kései szecessziós épületében kapott helyet. Gyűjtemény nagy értéke a néprajzi nagytárgyak és paraszti szállítóeszközök bemutatására kialakított U alakú, szabadtéri kiállítás.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
