Üdvözlégy Mária! Montoire-sur-le-Loir, 2014. január 1. Mária, Isten Anyja
A Máriás papi Mozgalom országos és területi felelőseinek
Szeretteim!
Az új év elején lelkileg közel vagyok hozzátok, a béke és az életszentség jókívánságaival, ahogy Stefano atya mondta, és kérem tőle, hogy mindannyiunkhoz rendkívüli módon közel legyen, hogy Máriától megkapjuk a kitartás és a bizalom erényét.
Legyünk biztosak abban, hogy Mária továbbra is vezeti a Mozgalmát, és hogy a világosság megadatik a nagy felelősség végrehajtásához, amit a Mozgalmunkhoz csatlakozva magunkra vállaltunk. Mária már az első üzenetekben megmondta:
„Bárcsak hagynák nagy bizalommal és ráhagyatkozással, mint gyermekek, hogy alakítsam őket. Mert akkor majd általuk ismét felragyog az Evangélium fénye ebben a sötétségbe borult világban. Ez az Én papjaim feladata: legyenek fény a nagy sötétségben, ami el fog terjedni az egész földön, mert Én általuk és bennük jelen leszek fiaim közt a nagy megtisztulás idején, hogy megmentsem őket a döntő órákban!” (1973. 10. 20.)
„Hogyha megmondtam nektek, hogy Szeplőtelen Szívemből árad rátok a fény a legnagyobb sötétségben, ezzel tudtotokra akartam adni, hogy a döntő pillanatokban Én magam mutatok meg nektek mindent! Megmondom, kit kövessetek, hogy hűségesek maradjatok Fiam, Jézus helytartójához és Egyházához. Megerősítelek abban, amit hirdetnetek kell, hogy megmaradjatok az Igazságban. Megmutatom, kitől kell félnetek, és melyik úton járhattok, hogy elkerüljétek a bűnt.” ( 1977. 12. 8.)
(Figyeljük meg, már az első évek üzenetei előrevetítik nagyon vészterhes, zűrzavaros idők következnek, és akkor nem mindenki tud majd helyesen tájékozódni, jól dönteni, megmaradni az Igazságban, mert még az Evangélium fénye is el lesz fojtva. Hogyan? Fel lesz hígítva, kimagyarázzák, kiforgatják eredeti értelmezéséből, téves észérvek alapján. Nagy szükség lesz hűséges, igazi papokra, különösen akiket a Szűzanya erre a feladatra idejében felnevel, ők nem fognak megalkudni a világgal. És ez érvényes ránk, laikusokra is. De vigyázzunk, nehogy azt gondoljuk, hogy akkor személyesen Mária jelenéseink lesznek. Aki erre számít, csalódni fog. Akkor hogyan működik kapcsolatunk a Szűzanyával? Úgy, ahogyan megtanultuk a Cönákulumok alkalmával és begyakoroltuk a mindennapjainkban. Ki az Úr Jézus hiteles helytartója máma? Aki az Igaz Egyház feje, és az Igazság hirdetője, őrzője, elnémítva is, az egyházi szabadkőművesség által. Ők a báránybőrbe bújt farkasok, tőlük kell nagyon óvakodnunk. Korunk igazi farizeusai! – saját kiegészítésem – s. k.)
Ezért kérem, hogy mindinkább terjesszék a papok önfelajánlását Máriának, amit XVI. Benedek pápa 2010. május 12-én és június 11-én valósított meg. Megemlékezem az idézetről is, melyet Quartilio Gabrielli atya idézett az előző körlevélben a Katolikus Egyház Katekizmusából (675) és az 1993. január 1-jei üzenetből.
(KEK – „Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, fölfedi a „gonoszság misztériumát” egy vallási megtévesztés formájában,” – amely a Vatikánból indul ki, Hamis Krisztus és Hamis Egyház, megtalálható a Kék Könyv üzeneteiben, Tárgymutatójában, feje a Hamis Próféta, Igazság Könyve - „ mely az emberek problémáinak látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártoljanak az igazságtól. – a szociális igazságosság zászlaját lobogtatva - A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett.” Éllovasok, a féligazságok, eretnekségek hirdetői: Kiko és Bergoglió s.k.)
(K. kv. – A nagy megpróbáltatás ideje – „Szeplőtelen Szívemnek szentelt és szeretett fiaim! A kereszten, nem sokkal halála előtt, Jézus rám bízta az Általa megváltott és üdvözített emberiséget. Így az egész emberiség Édesanyja lettem! Mivel Isten és az emberiség Anyja vagyok, az életetekben, az Egyház és az emberiség életében közbelépek, hogy segítsem a Mennyei Atya tervének a megvalósítását, hogy megfelelhessetek annak az ajándéknak, amit Jézus Fiam adott, és segítsétek a Szentlélek működését.
Édesanyaként mindig mellettetek, az Egyház és az emberiség mellett vagyok, hogy vezesselek az úton, ahol megvalósítjátok az Atya akaratát, a Fiú követését, a Szeretet Lelkével való közösséget oly módon, hogy az Isteni Szentháromság mindig megdicsőüljön. A Szentháromság megdicsőítésében található meg az örömetek és a békétek forrása!
A gonosz, a Sátán, az őskígyó, a nagy sárkány, mindig működött és sokféleképpen cselekedett, hogy elvegye tőletek, az Egyháztól és az emberiségtől a béke értékes kincsét. Soha annyira nem veszélyeztették a békét, mint napjaitokban, mert Ellenfelem Isten elleni harca mind erőssebbé, cselszövőbbé, folytonosabbá és általánosabbá válik. Ezért beléptetek a nagy megpróbáltatás idejében!
A nagy megpróbáltatás mindannyiotok számára elérkezett szegény fiaim! Abban a veszélyben forogtok, hogy elveszítitek a kegyelmet és az Istennel való életközösséget. Napjaitokban a bűnt többé nem tekintik rossznak, ellenkezőleg, gyakran mint értéket és mint jót, felmagasztalják. A hírközlő eszközök álnok befolyása alatt fokozatosan eljutnak annak a tudatnak az elvesztéséhez, hogy a bűn rossz. Ezért a bűnöket mind gyakrabban elkövetik és igazolják, és többé nem gyónják meg!
Ha ti bűnben éltek, visszatértek a Sátán rabságába, alávetitek magatokat a gonosz hatalmának, és így hiábavalóvá válik a Megváltás ajándéka! Így eltűnik a béke a szívetekből, a lelketekből és az életetekből. Fogadjátok el az anyai felhívásomat, hogy térjetek vissza az Úrhoz a megtérés és a vezeklés útján! A bűnt a legnagyobb rossznak ismerjétek el, minden egyéni és társadalmi rossz forrásának. Soha ne éljetek bűnben! Ha megtörténne, hogy emberi gyarlóságból vagy a Gonosz alattomos kísértése miatt elkövetnétek, azonnal járuljatok szentgyónáshoz! A gyakori gyónás legyen a gyógyszer, amelyet gyakran használtok a bűn és a rossz terjedése ellen!
A nagy megpróbáltatás elérkezett az Egyház számára, melyet a gonosz lelkek nagyon veszélyeztetnek, és amelynek az egysége annyira megbomlott és életszentsége elhomályosodott. Látjátok, mennyire terjed benne a tévedés, amely a hit elvesztéséhez vezet. A hittől való elpártolás mindenütt terjed. Szeplőtelen Szívem különleges ajándéka erre az időre a KEK, amit a Pápám úgy akart közzé tenni, mint fénylő és végső tanúságtételét.
Milyen sok azoknak a pásztoroknak a száma, akik a sötétben tapogatóznak, félelemből vagy kompromittálás miatt hallgatnak, és többé nem védik a nyájukat a ragadozó farkasoktól!” – egyházi szabadkőművesség tévtana! – „Sok papi és Istennek szentelt életet kiszárított a tisztátalanság, az érzékiség, a kényelem, és elcsábította őket a jólét keresése. A híveket vonzza a pogánnyá lett világ kísértése, meg a számtalan szekta!
Főleg az Egyház számára érkezett el a nagy megpróbáltatás ideje, mert megrendíti a hit hiánya, elhomályosítja a hitehagyás, megsebzik az árulások, elhagyják fiai, megosztják a szakadások, megszállja és uralkodik rajta a SZABADKŐMŰVESSÉG, termékeny földé válik a rossz számára, ahonnan kihajt a gonosz embernek, az Antikrisztusnak rossz fája! AZ ANTIKRISZTUS AZ EGYHÁZ BELSEJÉBE HELYEZI ÁT AZ URALMÁT!” – egy éve már elmúlt, hogy a folyamat a szemünk előtt bontakozik ki.
„A nagy megpróbáltatás elérkezett az egész emberiség számára, amelyet a már terjedő erőszak, a romboló gyűlölet, a veszélyesen terjedő háborúk, s az egyéb rossz események széttipornak. Mind erősebbé és aggasztóbbá válik egy szörnyű harmadik világháború veszélye!
Elérkezett a pillanat is, hogy mindannyian a Szeplőtelen Szívem menedékébe siessetek! Ne veszítsétek el a bátorságotokat! Erősen reméljetek és bízzatok! Én előre megmondtam nektek a rátok váró időket, azért, hogy segítselek benneteket, hogy a fájdalmas és nehéz időket reményben és nagy bizalomban éljétek át a ti mennyei Édesanyátokkal!
Végül a nagy megpróbáltatás ideje után vár titeket a nagy béke ideje, a nagy öröm, a nagy életszentség és Isten köztetek lévő nagy diadala! Imádkozzatok Velem és éljetek ebben a várakozásban, amely megédesíti a mindennapi szenvedésetek keserűségét. Rátok terítem palástomat, hogy védjelek benneteket, ahogyan a tyúk teszi csibéivel, és mindannyitokat megáldalak az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” 1993. január 1. s. k.)
Az utolsó üzenet, amelyet Stefano atya magyarázott az utolsó Cönákulumán – pünkösd vasárnapján, 2011. június 12-én Comóban -, az 1975. október 18-ai volt: „jól elmélkedjétek át, mert minden benne van” – mondta Stefano atya. (következik a teljes üzenet:)
Örvendjetek!
„Fiam, egyszerű az oka annak, hogy téged választottalak: mert te vagy a legszegényebb, a legkisebb, a legkorlátozottabb, emberileg a legalkalmatlanabb. Azért választottalak, mivel életedben már sikerült Ellenfelemnek győzelmet aratnia feletted. Engedtem, hogy előre átéld, amit majd legnagyobb diadalom pillanatában teszek. Ellenfelem egy napon úgy gondolja majd, hogy teljes győzelmet aratott a világon, az Egyházon és a lelkeken. Akkor lépek majd csak közben – rettenetesen és győzelmesen – hogy annál nagyobb legyen veresége, minél biztosabb lesz abban, hogy mindörökre győzött.
Ami most készülőben van, az olyan dolog, hogy ilyen még nem volt a világ teremtése óta: ez okból mindezt megjövendölték a Bibliában! Már megjövendölték nektek a köztem, a napban öltözött Asszony és a vörös sárkány, a Sátán között lévő rettenetes küzdelmet. Őneki sikerül ma sok embert elcsábítania a marxista ateizmus tévedésével. (valamint a felszabadítási teológia tévtanával, eretnekségével s. k.) Már megjövendölték nektek az angyalok és fiaim harcát a sárkány követői ellen, akiket a lázadó angyalok vezetnek. Megjövendölték azonban nektek mindenekelőtt világosan az Én teljes győzelmemet!
Fiaim, ti arra vagytok hivatva, hogy átéljétek ezeket az eseményeket! Ideje, hogy megtudjátok és ennek tudatában készüljetek fel a HARCRA! Ideje, hogy tervem egy részét megkezdjem felfedni előttetek!
Mindenekelőtt az a fontos, hogy az a benyomás érje Ellenfelemet, mintha mindent megnyert volna, hogy már minden az Ő kezében van. Emiatt kap engedélyt arra, hogy behatoljon még az Egyházam belsejébe is, és sikerül neki majd Isten szentélyét is homályba borítania. (beleértve még a pápai trónt is, hogy letaszítsa róla a jogos utódot s. k.). A legtöbb áldozatot a szentély szolgáiból szedi. Valóban ez szeretett fiaim, papjaim nagy bukásának ideje. (mert elkényelmesedtek, megalkudtak a világgal és az idők jeleivel nem törődtek s. k.).
A Sátán egyeseket kevélységükkel csábít el, másokat a testi szenvedéllyel, a kétkedéssel, a hitetlenkedéssel, a csüggedéssel és az egyedülléttel. Hányan kételkednek majd Fiamban és bennem, és azt gondolják, hogy elérkezett Egyházam számára a vég!
Szeplőtelen Szívemnek szentelt papok, szeretett fiaim, akiket most készülök összehívni a nagy ütközetre: első fegyverként a belémvetett bizalmat és a ti egyre teljesebb Rámhagyatkozásotokat kell használnotok! Győzzétek le a félelem, csüggedés, a szomorúság kísértését! A bizalmatlanság megbénítja cselekedeteiteket és Ellenfelem nagy hasznára van.
Legyetek vidámak és örvendjetek! Egyházam számára ez NEM A VÉG, TELJES ÉS CSODÁLATOS MEGÚJULÁSA KÉSZÜL!
Fiam helytartójának sikerült ezt már belátnia ajándékom hatására, még a JELEN pillanat szomorúságaiban is (ez a kijelentés most csúcspontjára ért XVI. Benedek emeritus pápánk életében s. k.), arra szólít fel benneteket, hogy örvendjetek! Örvendjünk? – kérdezitek Tőlem csodálkozva. IGEN, fiaim, Szeplőtelen Szívemben örvendjetek, mely mindnyájatokat magába zár. Anyai Szívem lesz békés helyetek, amíg odakint a legnagyobb vihar dühöng.
Még ha meg is sebesültetek, még ha bizonyos pillanatokban árulást követtetek is el, akkor se csüggedjetek, mert szeretlek benneteket! Minél inkább dühöng ellenetek Ellenfelem, annál nagyobb lesz irántatok való szeretetem. Édesanya vagyok és még jobban szeretlek benneteket, mivel elszakítottak Tőlem. És az az Én örömöm, hogy titeket Szeplőtelen Szívem szeretett papjaivá neveljelek, megtisztult és megerősödött fiaimmá, akiket többé senkinek sem sikerülhet elszakítani Fiam, Jézus szeretetétől!
Fiam, Jézus élő másaivá alakítalak benneteket! Ezért legyetek elégedettek, bízzatok Bennem, hagyatkozzatok teljesen Énreám! Maradjatok mindenkor Velem az imádságban! Az a fegyver, amelyet majd a győzelem kivívására a harcban használtok, a ti imátok és a ti szenvedésetek lesz!
Igen, akkor ti is a kereszten lesztek Velem és Fiammal, Jézussal együtt, az Ő Édesanyja és a ti Édesanyátok mellett...” (üzenet vége)
(és persze az Igaz Egyházzal együtt, mert a Hamis Ökumenikus Egyház egy rövid ideig tündökölni fog, de ezeknek mind be kell teljesedniük, amint meg volt jövendölve. A saját kiegészítéseimet – s. k. – és az üzenetek közlését – a Körlevélben nem közli, csak a dátumot az atya - a jobban érthetőség véget fűztem hozzá, hogy minél többen, akik nyitottak az idők jeleire, a magán-kinyilatkoztatások olvasására, tanulmányozására, minden őszintén tájékozódni akaró testvérünknek legyen lehetősége átelmélkedni, a más hasonló tartalmú magán-kinyilatkoztatások tükrében, a KEK és a Szentírás összefüggéseivel összevetve, lehetséges az események hogyan és mikéntjeire megbízható választ találni.)
HÍREK
2013.július 10-én Őméltósága Monsignor Diego Coletti, Como (Olaszország) püspöke elismerte a MPM szabályzatát („státuszát”): a Mozgalomból a püspöksége hívei számára egy privát Társulatot (Associazione) hozott létre. Ezt nem azzal acéllal, hogy egy másik valóságot teremtsünk, hanem hogy lehetővé tegyék a Mozgalomnak, hogy előremenjen, ahogy az elmúlt több mint negyven éven át Gobbi atya vezetésével haladt, a Szűzanya által ihletve.
Collevalenzába június végén, az évi lelkigyakorlatok alatt, harminc nemzetközi, valamint területi felelőst, akiket még Gobbi atya nevezett ki – hála Gobbi atya titkára, Quartilio Gabrielli atya munkájának – kineveztek az említett Társulat (Associazione) „alapító tagjainak”, és engem, Laurent Larroque atyát, választottak Mozgalmunk felelősévé. Nagyon köszönjük Quartilio atyának a munkáját és az áldozatvállalását, hogy biztosította ezt az átmenetet a MPM karizmájának intézményesítésére.
Nincs meg bennem ugyanaz a karizma, mely Gobbi atyát ihlette, de ugyanaz az akaratom, hogy igenis hűségesen vigyem előre a Mozgalmat, ahol a Legszentebb Szűz a vezetőnk: „Én magam leszek Vezéretek, (...) engedjétek, hogy Én vezesselek benneteket” (1973. 7. 16.). A Szűzanya háromszor mondja 1974 júniusában, júliusában és decemberében, hogy ez a MŰ az övé, és semmiféle külső beavatkozás nem árthat neki. (mármint a MPM-nak s. k.). Megköszönöm az értem mondott imáitokat, és továbbra is kérem őket.
Meghatároztuk a szabályzatban, hogy mindazok számára, akik – mivel már részt vesznek a Cönákulumokon és a Mozgalmunk lelkületét élik – a MPM tagjai, nincs semmi beiratkozási formula, amit ki kellene tölteniük, hogy a Társulat (Associazione) tagjai legyenek. „Rendes tagoknak” hívjuk őket. Léteznek még a „szervező tagok” (Membri promotori): mindazok, akik elkötelezik magukat a helyi Cönákulumok felelősségében, hogy hűségesen megőrizzék a lelkiséget és kövessék azt, ahogyan azt Stefano atya ajánlotta, lehetnek „szervező tagok”, az ezzel kapcsolatos kérdéseket címezhetik a Mozgalom Új hivatalos székhelyére: Movimento Sacerdotale Mariano, via don G. Bonco 1, 22.100 Como-Lora (Italia).
Köszönetet mondok azoknak, akik erre a címre elküldik a Mozgalom híreit az egész világból! Ugyancsak erre a címre írhatjátok a Stefano atya közbenjárására kapott kegyelmeket. Stefano atya életrajza készülőben van, imádkozzunk, hogy jól sikerüljön. És azért is, hogy a Kék Könyv szokásos kiadása sikerüljön. (mert még mindig folyamatosan jönnek az igénylések, a Mozgalomhoz csatlakozni akarok részéről s. k.). Vannak közbenjáróink, mint például Gabriele Allegro atya is, aki 2012. szeptember 29. óta a boldogok sorában van (Acireale, Szicília), és Maria Bolognesi, akit 2013. szeptember 7-én iktattak a boldogok sorában: ő egy asszony, aki fontos volt Stefano atya életében. Imádkozzunk azért is, hogy hamarosan elérkezzen Nazareno Lanciotti atya boldoggá avatása, aki Brazília felelőse volt. (ő a MPM első vértanúja, akit a szabadkőművesség gyilkoltatott meg mert nagy szálka volt a szemükben. s. k.).
LELKIGYAKORLATOKat
Fogunk tartani, mint az előző években, a MPM püspökei és papjai számára Collevalenzába, június 22. vasárnaptól június 28. szombat reggelig az Irgalmas Szeretet Kegyhelyénél. Csak kevés hívő jöhet, és csak azok, akiknek felelősségük van a MPM-ban. (Információk a bejelentkezésről a PMP címén kaphatók.)
Területi Cönákulumok Olaszországban április, május, június és október folyamán valósulnak meg. (a következő számban közlöm a Körlevél ELMÉLKEDÉS részét, a befejezést idézem: s. k.)
Rátok bízom, akik felelősök vagytok, hogy ismertessétek meg ezt a levelet a MPM tagjaival, hogy átolvassák és jól átelmélkedjék! Mindenkinek szívélyes üdvözletemet küldöm, papi áldásommal.
Várom a válaszotokat, hogy közöljétek velem a híreiteket!
Mária Szeplőtelen Szívében, a ti kis testvéretek don Laurent Larroque
U. i. A mi (magyar nyelvterületek laikusainak, felelőseinek) évi lelkigyakorlatunk Leányfalun lesz a szokásos módon június 16-án du. 18 órától, 19-én – Úrnapján az ebéddel ér véget. Bővebben a Szent Gellért lelkigyakorlatos ház honlapján lehet tájékozódni, bejelentkezni.
A Körlevelet a Mária Kora XV. Évfolyam, 2014. 1. számának 5. oldaláról vettem át.
ELMÉLKEDÉS
Kezdetnek veszem a Stefano atya által 2010. július 2-án reggel tartott elmélkedést: „Az Eucharisztia apostolai” címmel. Stefano atya – ahogy gyakran tette – II. János Pál Jácinta és Ferenc boldoggá avatásán tartott beszédével (Fatima, 2000. május 13.) kezdi, és megállapítja: a napba öltözött Asszony az égből jött, hogy megkeresse az ő kicsinyeit, hogy égő csipkebokrokká alakítsa át őket az Eucharisztiában jelen lévő Jézus előtt. A tabernákulum a közöttünk lévő égő csipkebokor: egy fény, amely ég, de nem éget el. És ennek következtében a tabernákulum előtt imádatban állva mi is a Magasságbeli égő csipkebokraivá válunk.
A Szűzanya, „a történelem első tabernákuluma” (II. János Pál, Ecclesia de Eucharistia 55), az eucharisztikus Jézushoz vonz bennünket, és kinyilvánítja nekünk őt úgy, ahogy kinyilvánítja az Atya titkait a kicsinyeknek. Ahogyan ezt a 9 éves Ferenc megértette: „megyek vigasztalni a rejtőző Jézust”. (ezt teszi a végső idők jeleivel, - könnyezések - eseményeivel kapcsolatosan is jelenéseivel, üzenetei által, akik elfogadják és élik, megértik. Akik kételkednek, bizonytalanok, vagy túlzott „kritikusan” elutasító magatartást tanúsítanak, még ha teológiailag nagyon képzettek, műveltek is, nincs betekintésük ezen misztériumokba, amíg a hozzáállásukon nem változtatnak. s. k.)
Stefano atya mondja, hogy a nagy Sárkány és a napba öltözött Asszony közötti küzdelem közepette Mária arra készít fel, hogy a rejtőző Isten elé vigyen minket. Minél inkább elhanyagolják Jézust a valóságos jelenlétében, Mária annál inkább a tabernákulumhoz visz bennünket, hogy szeretetre gyulladjunk az eucharisztikus Jézus iránt. Az eucharisztikus Jézus lángoló tűzzé válik, aki lángra gyullasztja szívünket, de nem éget el! Az eucharisztikus Jézus elvezet bennünket az igazi papi (és laikus s. k.) életszentségre, mely teljesen a szelíd és alázatos Jézus utánzása. (kinek-kinek a saját életkörülményei közepette, ahová az Isteni Gondviselés állította s. k.).
Ott, a tabernákulum előtt mindig újra az alázatot választjuk a szív nagy tisztaságá(t)val, hogy soha be ne szennyezzük azt a karrierépítés legkisebb kezdeményezésével sem, ne „Jézus szolgáljon nekünk, hanem mi szolgáljuk Őt” (és a Ránk bízottakat! s. k.), ahogyan XVI. Benedek pápa mondta, és ahogyan Ferenc pápa is mondta más szavakkal. (?, más, kiforgatott – emberközpontú - értelmezéssel, hangsúllyal, cselekvéssel, sajnos. s. k.). Mi ezt megígérjük az önfelajánló imánkban.
Ott, a tabernákulum előtt mindig újra Jézus szelídségét választjuk, aki megengedi nekünk, hogy békében maradjunk, mint ahogy Ő az ellenségei előtt „anélkül, hogy valamihez is hozzátapadnánk, anélkül, hogy valamin elcsodálkoznánk vagy elszomorodnánk...”, ahogy Montforti Grignon Szent Lajos mondja. (A tökéletes Mária-tisztelet 57).
Ott, a tabernákulum előtt mindig újra Jézus kedvességével választjuk, hogy mindinkább eszközökké váljunk, akiket Mária választott és készített fel az Isteni Irgalmasság diadaláért a világban.
Ott, a tabernákulum előtt a bizalmat, a szeretetteljes és a gyermeki ráhagyatkozást éljük az elbátortalanodás árnyéka nélkül, hogy a félelem soha meg ne bénítson minket. (a ránk zúduló kísértések, megpróbáltatások, sőt véres üldözések kitörésekor se. s. k.) Váljunk a remény bátor apostolaivá (lásd 1994. december 8.): a dicsőséges Jézus közeli visszatérésének reményében, ahogyan azt minden misén elmondjuk: „míg reménykedve várjuk az örök boldogságot, és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét”. (szívünkben hordozva a bizonyosságot, hogy dicsőséges eljövetelének nemzedéke VAGYUNK, és ezt mások felé is sugározzuk, de nem erőltessük rá senkire! s. k.).
II. János Pál így mondja: (Ecclesia de Eucharistia 62): „Mindenekelőtt hallgassuk a Szent Szüzet, Máriát, akiben mindenki másnál jobban megjelenik az Eucharisztikus Misztérium, mint a világosság misztériuma. (éppen ezért az ökumenizmus egy LUFI, számtalan csapdával, az Igazság aláaknázására, kiforgatására. A protestánsok a „világosság misztériumát” elvetették, beleértve a szentségeket is, már 500 éve. A „csak a Biblia” és azt is „csak emberi értelemmel” ösvény mára széles úttá terebélyesedet és nagyban hozzájárult az elvilágosodás és hitehagyás világméretté válásához. Az egyházi szabadkőművesség első tagjai, pionírjai belőlük alakultak, és ez logikus, akiket sikerül a Gonosznak elszakítani az Igazságtól, azokat fokozatosan igyekszik eszközeivé átalakítani. s. k.). Őrá (a Szent Szűzre) tekintve, megismerjük az Eucharisztiában lévő átalakító erőt. Őbenne megláthatjuk a szeretetben megújult világot. Ha Őt, a testestől-lelkestől mennybe fölvett Szent Szüzet szemléljük, megláthatunk valamit az „új égből” és az „új földből”, amelyek véglegesen majd Krisztus második eljövetelekor tárulnak föl szemünk előtt. Az Eucharisztia ezeknek itt a földön most a záloga, és bizonyos módon elővételezése: „Jöjj el, Uram Jézus!” (Jel 22,20)”
Helyezzük magunkat Mária hallgatásába, érezzük át azt, amit 1987. augusztus 21-én és 1979. június 14-én mond az egybeesésről Jézus dicsőséges királysága és az Eucharisztia megdicsőülése között. (...): „Krisztus dicsőséges királyságának eljövetele egybeesik az Eucharisztia legnagyobb ragyogásával. (...) Az Ő dicsőséges királysága fel fog ragyogni mindenekelőtt az Eucharisztia diadalában, mivel az EUCHARISZTIA VISSZATÉR, hogy az Egyház egész életének a szíve és a központja legyen .Jézus az Eucharisztiában minden imátok csúcspontjává válik, aminek az imádás, a hálaadás, a dicsőítés és az engesztelés imájává kell válnia”. (majd, az Új Paradicsomba, de addig a „hamis felszínes egység” amely fő ökumenikus érve, „arra összpontosítani ami közös” – „közel érezzük magunkat mindenkihez, aki bár nem tartja magát egyetlen vallási hagyomány követőjének sem, úgy érzi, hogy az Igazságot (?), a Jóságot (?), és a Szépséget (?), az Isteni Igazságot (?) keresi, akik a mi(?) drága szövetségeseink az EMBERI MÉLTÓSÁGÉRT, a BÉKÉS EGGYÜTTÉLÉSÉRT, és a Teremtés védelméért(?) (inkább megkaparintásáért, uralásáért) folytatott harcunkban” – szó szerint idéztem „Róma püspökének” megnyilatkozását, ezt lehet Jézus Krisztus megvallásának nevezni? Alaptalanok kétségeink vele kapcsolatosan? - mellőzve azt ami elválaszt, szemet hunyva az Igazság megcsonkítása, félremagyarázása fölött, lélekpusztító hatására belátják az elszakadtak, elődeik a „nagy reformátorok” tévedéseit, és igyekezni fognak jóvá tenni, kezdve a Nagyfigyelmeztetéstől, a Szentatya vértanúsága, a Zsidók megtérése, egészen Izajás 2, 2-5 jövendölésének beteljesüléséig. s. k.)
Jézus jelen van az Eucharisztiában az Ő megdicsőült testével, de rejtőzködve, s amikor majd dicsőségesen visszatér, ezt úgy teszi, mintha rejtőzése a színek alatt felrobbanna, és dicsőségben nyilvánítja ki majd magát. (nagy lesz a döbbenet, a meglepetés, a sokk, – a hűségesek – számára felszabadító, kitörő öröm, hála, imádás és dicsőítés, - ellenségei, elutasítói - számára szörnyű kétségbeesés, összeomlás és zuhanás a pokolba.)
Úgy tűnik, hogy sokféle támadás előtt állunk: az Eucharisztiában valóságosan jelen lévő Jézus ellen, a szentmise áldozati jellege ellen, a halálos bűn állapotában terjedő szentáldozás miatt, a tabernákulumban jelen levő Jézus körüli jelek nagy elhanyagolása miatt, az Oltáriszentségben kitett Jézus imádatának nagy ritkasága miatt.
Ha az Eucharisztikus Jézus – ahogy II. János Pál ismétli az Ecclesia de Eucharistia 1., 31., 59. pontjában, idézvén a II. Vatikáni Zsinatot és a Katolikus Egyház Katekizmusát – valóban az „Egyház életének központja és csúcsa”, „az Egyház kincse”, „az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk”. Vajon mindazok a támadások nem a pusztítás gyalázatát készítik-e elő az Isten szent templomában, amit DÁNIEL próféta és JÉZUS előre megmondott? Talán nem jeleníti-e meg a küzdelem tetőfokát a napba öltözött Asszony és a Jelenésekbe látott Sárkány között? (Lásd például az 1977-es karácsonyi üzenetet.)
(„Szeretett fiaim, imádjuk Őt együtt, mert Ő valóban az Isten Fia! Olyan hatalmat kaptatok – a pappá szenteléskor – amely hasonlóvá tesz benneteket égi Édesanyátokhoz. Amikor a szentmisét bemutatjátok, ti is világra hozzátok Fiamat. A pap szavai által Jézus valóban jelenvalóvá válik az átváltoztatott Ostyában. Az Oltáriszentségben Jézus Valóban jelen van. Testével, Vérével, Lelkével, Istenségével! Egykor barlang fogadta be, most az oltárok köve. A csecsemő lágy vonásai elfedték Istenségét, ma a kenyér fehér színe rejti el!
Ezen a szent éjen anyai Szívemet újból fájdalom marcangolja, látván, hogy még a papok között is kétely támad Fiam, Jézus Isteni jelenlétét illetően az Oltáriszentség titkában! És így terjed a közömbösség az Oltáriszentség iránt, csökken az imádás és az ima, naponta szaporodnak a szentségtörések azok részéről, akik halálos bűn állapotában (járulnak szentáldozáshoz s. k.) közelednek hozzá. Sajnos a papok között is egyre többen vannak, akik bemutatják ugyan a szentmisét, de többé már nem hisznek! Közülük néhányan tagadják Fiam, Jézus valóságos jelenlétét, mások pedig kizárólag a szentmise bemutatásának idejére akarják korlátozni, ismét mások viszont csak szellemi jelképes jelenlétté fokozzák le. (protestáns módra s. k.). Ezek a tévedések terjedőfélben vannak, bár a tanítást világosan megerősítette a Tanítóhivatal, és elsősorban a pápa. (VI. Pál, és máma, 37 évre rá, elérkeztünk a megnyilvánulás idejéhez. s. k.)
Sajnos eljön az az idő, amikor mindinkább követik ezt a tévtant, az Egyházban szinte megszűnik az imádás és a szent Áldozat illata. Ezzel tetőfokára hág a pusztulás utálatossága, amely behatolt az Isten szent templomába!” az üzenet részletek s. k.)
Olvassuk el újra II. János Páltól a Mane nobiscum Domine, Ecclesia de Eucharistia, és XVI. Benedektől a Sacramentum Caritatis írásokat.
Ecclesia de Eucharistia 10, 25, 36, 52: „Olykor meglehetősen csonkán értelmezik az Eucharisztia misztériumát. Megfosztván áldozati jellegétől, úgy tekintik, mintha nem volna egyéb, mint egy testvéri összejövetel, étkezéssel. (...) (nagyon „Neós” azaz Kikó megközelítés s. k.) Az Eucharisztia túlságosan nagy ajándék ahhoz, hogy megengedhetne leszűkített és kétértelmű értelmezéseket.” „Senkinek sincs megengedve, hogy lebecsülje a ránk bízott Misztériumot: túlságosan nagy ahhoz, hogy bárki megengedhesse magának, hogy olyan önkényességgel bánjék vele, ami nincs tekintettel szent jellegére és egyetemes természetére.” (Beleértve Róma püspökét is, legyünk éberek!)
„Ezért helyesen írja elő a Katolikus Egyház Katekizmusa: - Annak, aki súlyos bűn tudatában van, meg kell gyónnia, mielőtt a szentáldozáshoz járul. – Ezért újra meg kívánom erősíteni, hogy érvényben van, és mindig is érvényben fog maradni az Egyházban a törvény, amellyel a Trienti Zsinat konkretizálta Pál apostol komoly figyelmeztetését és megparancsolta, hogy az Eucharisztia méltó vétele érdekébe – előbb meg kell gyónni, ha valaki halálos bűn tudatában van”.
„A lelkipásztorok feladata, hogy személyes példájukkal is előmozdítsák a szentségimádást, különösen a szentségkitételt és a szent színek alatt jelen levő Krisztus imádását. Jó Nála lenni, a keblére hajolni, mint a szeretett tanítvány (vö. Jn 13,25), érezni az Ő szívének végtelen szeretetét. (...) ugye érezzük sürgető szükségét, hogy hosszasabban elidőzzünk lelki társaságban, csöndes imádásban, szeretetünket kifejezve a Legszentebb Szentségben jelenlevő Krisztusnál?”
Vessük ezt össze az 1987. augusztus 21-i és 1986. augusztus 8-i üzenettel. Az 1992. július 1-én kelt üzenetben ezt olvassuk: „Úgy mutatkozzatok meg mindenki előtt, mint az Én kicsiny fiaim, mint a Nekem szentelt papok, mint ezeknek az utolsó időknek az apostolai. A ti fényeteknek egyre erősebben kell ragyognia a nagy sötétségben, ami az emberiséget és az Egyházat elborította. Papi szeretetetek legyen anyai jelenlétemnek jele”.
„Arra vagytok hivatva, hogy mindinkább az Oltáriszentségben jelen levő Jézus apostolaivá és új vértanúivá váljatok” (1978. július 13.). „Mert most már beléptetek a tisztulás legfájdalmasabb, legsötétebb szakaszába és az Egyházat rövidesen egy újabb, eddig még nem ismert rettenetes üldözés fogja megrázni”. (1988. november 12. ).
Ő, az Eucharisztiában jelenlévő Jézusunk, a mennyország örök napja, aki teljes Erejével tűz, amely ég, de nem éget el, legyőzhetetlen reménnyel akarjuk várni dicsőségben való visszatérésedet: Mennybemeneteledkor az angyalok megmondták az apostoloknak: „Jézus úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment”. Jézus, hogy az Oltáriszentség igazságát igazolja, ezt mondta: amikor látjátok, hogy az Emberfia fölmegy a mennybe”, most pedig azt mondjuk: „akkor látni fogjátok, amint az Emberfia visszatér a mennyből”, akkor látni fogjuk Eucharisztikus hitünk igazolását, reményünk megvalósulását és a papi szeretetünk beteljesülését.
Rátok bízom, akik felelősök vagytok, hogy ismertessétek meg ezt a levelet a Máriás Papi Mozgalom tagjaival, hogy átolvassák és jól átelmélkedjék! Mindenkinek szívélyes üdvözletemet küldöm, papi áldásommal +.
Várom válaszotokat, hogy közöljétek velem híreiteket. Mária Szeplőtelen Szívében a ti kis testvéretek don Laurent Larroque
Ui. A Körlevélben feltüntetett fontosabb üzeneteket teljes terjedelmébe leközlöm a Kék könyvből KIEGÉSZÍTÉSEK címszó alatt, a kívül álló, de eligazodni vágyó testvéreink segítségére.
Testvéri szeretettel Imre. Áve Mária!
http://www.uzenetek.eu/news/a-marias-papi-mozgalom-hivatalos-korlevele/
