Hazánk északkeleti részén fekvő 118799 lakosú megyei jogú város a régió legdinamikusabban fejlődő települése. Jelentőségét erősíti az is, hogy a Dél- és Nyugat-Európa felől érkező közutak és a vasútvonalak a városon keresztül futnak a határátkelőhelyek felé. Nyíregyháza a 36-os, a 38-as, a 4-es és a 41-es főközlekedési utak, valamint a valamikor megépülő M3-as autópálya mentén helyezkedik el. A helységet érinti a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/, a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/, a 112-es/Nyíradony-Nyíregyháza/, a 113-as/Zajta-Mátészalka-Nyíregyháza/, a 116-os/Vásárosnamény-Nyíregyháza/, a 117-es/Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza/, a 118-as/Balsai Tisza-part-Nyíregyháza/ és 119-es/Dombrád-Nyíregyháza/ vasútvonalak gócpontja. A város neve először 1215-ben tűnik fel okmányban, majd egy oklevél említi 1326-ban. Eredeti neve Nyír volt, az –egyháza utólag a tatárjárás után járult a névhez, és ez azt bizonyítja, hogy templomos hely volt. Területét történelmi családok, többek között Báthoryak birtokolták. A mohácsi vész után urai változtak, volt Lorántffy Zsuzsannáé, Lónyai Zsigmondé és Bethlen István idejében hajdúkat fogadott be. Az új szakasz a XVIII. század közepén kezdődött Károlyi Ferenc idején, aki szarvasi, békéscsabai, tótkomlósi evangélikus vallású szlovák telepeseket hozott Nyíregyházára. A rohamosan fejlődő település 1786. november 26-án kapta meg II. József adományozó levelében a mezővárosi rangot. Az itt élők az urasági jog és kezelés alól magukat 1804-ben és 1824-ben örökre megváltották, ez az örökváltság országos jelentőségű esemény volt. V. Ferdinánd király 1837-ben privilégiumban határozta meg az akkor 17000 lakosú város jogállását. A polgárosodás a XIX. század közepén indult meg, gyors fejlődést eredményezett a vasút megjelenése, a megyeszékhellyé válás, a banki tőke beáramlása, jelentős katonai erők megjelenése és nem utolsósorban a szellemi élet kibontakozása. A XIX. század végi gazdasági fellendülést jelezték a megindult építkezések, a városképet máig meghatározó reprezentatív épületek, melyek közül jó néhány Alpár Ignác tervei alapján készült. A két Világháború között Nyíregyháza a vidéki városok életét élte, egy mezőgazdasági terület központjaként. A II. Világháborút követően az 1960-as évekig a város fejlődése stagnált. Az ezt követő fokozatos feltörekvés és helyi igyekezet eredményeként alakult ki a mai Nyíregyháza.
A minden igényt kielégítő távközlési rendszerek kiszolgálják a felhasználókat. A Nyíregyháza iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ennek legláthatóbb jele, hogy ma minden jelentős pénzintézet jelen van a városban. A bankvilág vezetőinek bevallott célja, hogy időben legyenek akkor, amikor a növekvő befektetési kedv nyomán benépesül a Nyíregyházi Ipari Park valamint dinamikusabbá válik a kereskedelmi tevékenység a régióban és a szomszédos területeken. Ma már nemzetközi jelentőségű a városban évente megrendezésre kerülő Kelet-Nyugat Expo.
A római katolikus nagytemplom neoromán stílusban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil műegyetemi tanár tervei szerint, Samassa egri érsek költségén.
Az evangélikus templom késő barokk, neoreneszánsz részletekkel, Giuseppe Aprilis tervei alapján 1786-ban épült fel, a főbejárat fölé szerelt 12 harangos harangjáték 1928-ból.
A görög katolikus templom 1896-1908 között, szecessziós stílusban épült.
A görög katolikus püspöki palota és hittudományi akadémia szecessziós stílusban, 1908-ban épült. 1914 óta a hajdúdorogi püspökség székhelye. Udvarán 1981-ben bizánci stílusú kápolna található.
A városháza 1841-1872 között klasszicista-eklektikus stílusban épült.
A Móricz Zsigmond Színház 1894-ben, eklektikus stílusban Alpári Ignác tervei szerint épült.
A Jósa András Múzeum 1925-ben, neoklasszicista stílusú épületben kapott helyet, ahol régészeti, néprajzi, népművészeti és helytörténeti anyagokat mutatnak be.
A Nyírvíz-palota szecessziós saroképület, oromzatán ősfoglalkozásokat szimbolizáló férfi és női alak színes mozaikképével 1913-ból.
Nyíregyháza testvérvárosi kapcsolatai a szlovák Eperjessel, az olasz Gorizia-val, a dán Holstebro-val, a német Iserlohn-nal, a finn Kajaani-val, az izraeli Kiryat Motzkin-nal, a francia Massy-val, a lengyel Rzeszów-val, az angol Saint Albans-szal, az erdélyi Szamárnémetivel, és az ukrán Ungvárral sokszínűséget, az érdeklődés tág spektrumát jelzik.
Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási ágazatok mellett Nyíregyháza jelenlegi és távlati terveiben meghatározóan fontos az idegenforgalom. A megyeszékhely vonzó a sok zöldterülettel, a hangulatos utcákkal, az értékes szobrokkal, a kulturális és művészi lehetőségeivel, a mind több igényes szállodával, kaszinóval, tájjellegű és európai kínálattal rendelkező éttermekkel, éjszakai mulatókkal. Mindezek mellett a gyógyvízzel rendelkező, a városközponttól három kilométerre fekvő Sóstófürdő várja a látogatókat természetes tóval, erdővel és múzeumfaluval, vadasparkkal, kempinggel, szállodával, strandokkal. A gyógyvíz ugyanakkor csábítja a gyógy-turizmusba befektetni szándékozókat.
A minden igényt kielégítő távközlési rendszerek kiszolgálják a felhasználókat. A Nyíregyháza iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ennek legláthatóbb jele, hogy ma minden jelentős pénzintézet jelen van a városban. A bankvilág vezetőinek bevallott célja, hogy időben legyenek akkor, amikor a növekvő befektetési kedv nyomán benépesül a Nyíregyházi Ipari Park valamint dinamikusabbá válik a kereskedelmi tevékenység a régióban és a szomszédos területeken. Ma már nemzetközi jelentőségű a városban évente megrendezésre kerülő Kelet-Nyugat Expo.
A római katolikus nagytemplom neoromán stílusban, 1902-1904 között épült Nagy Virgil műegyetemi tanár tervei szerint, Samassa egri érsek költségén.
Az evangélikus templom késő barokk, neoreneszánsz részletekkel, Giuseppe Aprilis tervei alapján 1786-ban épült fel, a főbejárat fölé szerelt 12 harangos harangjáték 1928-ból.
A görög katolikus templom 1896-1908 között, szecessziós stílusban épült.
A görög katolikus püspöki palota és hittudományi akadémia szecessziós stílusban, 1908-ban épült. 1914 óta a hajdúdorogi püspökség székhelye. Udvarán 1981-ben bizánci stílusú kápolna található.
A városháza 1841-1872 között klasszicista-eklektikus stílusban épült.
A Móricz Zsigmond Színház 1894-ben, eklektikus stílusban Alpári Ignác tervei szerint épült.
A Jósa András Múzeum 1925-ben, neoklasszicista stílusú épületben kapott helyet, ahol régészeti, néprajzi, népművészeti és helytörténeti anyagokat mutatnak be.
A Nyírvíz-palota szecessziós saroképület, oromzatán ősfoglalkozásokat szimbolizáló férfi és női alak színes mozaikképével 1913-ból.
Nyíregyháza testvérvárosi kapcsolatai a szlovák Eperjessel, az olasz Gorizia-val, a dán Holstebro-val, a német Iserlohn-nal, a finn Kajaani-val, az izraeli Kiryat Motzkin-nal, a francia Massy-val, a lengyel Rzeszów-val, az angol Saint Albans-szal, az erdélyi Szamárnémetivel, és az ukrán Ungvárral sokszínűséget, az érdeklődés tág spektrumát jelzik.
Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási ágazatok mellett Nyíregyháza jelenlegi és távlati terveiben meghatározóan fontos az idegenforgalom. A megyeszékhely vonzó a sok zöldterülettel, a hangulatos utcákkal, az értékes szobrokkal, a kulturális és művészi lehetőségeivel, a mind több igényes szállodával, kaszinóval, tájjellegű és európai kínálattal rendelkező éttermekkel, éjszakai mulatókkal. Mindezek mellett a gyógyvízzel rendelkező, a városközponttól három kilométerre fekvő Sóstófürdő várja a látogatókat természetes tóval, erdővel és múzeumfaluval, vadasparkkal, kempinggel, szállodával, strandokkal. A gyógyvíz ugyanakkor csábítja a gyógy-turizmusba befektetni szándékozókat.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
