Nagykálló 10592 lakosú város 112-es/Nyíradony-Nyíregyháza/ és 113-as/Zajta-Mátészalka-Nyíregyháza/ vasútvonalak mentén fekszik. A Balogsemjén nemzetségéről származó Kállay család birtokközpontja, a XIV. századtól mezőváros, megyegyűlések színhelye. 1560-ban a török hódoltatás megakadályozására a Kállayak családi kúriáját erősségé alakították át, majd 1574-ben királyi végvárrá építették ki. A kállói várból származtak a Rákóczi-szabadságharc első ágyúi, ám a fejedelem parancsára lerontották. 1747-től 1876-ig Szabolcs vármegye székhelye, fejlődése ezután visszaesett. 1989-től ismét város.
A római katolikus templom 1783-ban, késő- barokk stílusban épült. A plébániaháza a XIX. század elején, szintén késő-barokk stílusú.
A görög katolikus templom a XVII. században épült.
A református templom 1710-ben, barokk stílusban épült, a tornya gótikus.
A volt Megyeháza barokk stílusú, egyemeletes, négyszög alaprajzú, zárt udvaros épület. Főhomlokzatán díszes, kőkeretes kapu, felette konzolos, kőbábos erkély található. A hármas tagolású boltozott előcsarnokot sajnos beépítették, az úgynevezett nemesi feljárón balluszteres korlát vezet az emeletre, az egykori díszterembe. A bejárattól balra eső egykori megyebörtön két vasajtaja megmaradt, „1829 TV” monogrammal, illetve 1842-es évszámmal. 1769 után épült Salvatore Aprilis mester tervei szerint és irányításával, az építkezés unokaöccse, Giuseppe, majd Josephus Aprilis irányításával még 1790-ben is folyt. A mostani alakját az 1840-1841 között tető-átalakítás révén nyerte el.
A Korányi Frigyes Emlékház a Szabadság téren áll. A XIX. századi, klasszicista eredetű lakóház, Korányi Frigyes, a nagy orvostudós szülőháza. Az „Angyal” patika berendezése mellett a Korányi család bútorai érdemelnek figyelmet.
Az Ínségdomb a volt Kállay-kúria XVIII. századi épületét foglalta magába, mivel 1945-ben lebontották. A parkjában álló domb az egykori barokk kert tartozéka, kilátója volt.
A Nagybalkányi úton található a csodarabbi sírhelye.
A római katolikus templom 1783-ban, késő- barokk stílusban épült. A plébániaháza a XIX. század elején, szintén késő-barokk stílusú.
A görög katolikus templom a XVII. században épült.
A református templom 1710-ben, barokk stílusban épült, a tornya gótikus.
A volt Megyeháza barokk stílusú, egyemeletes, négyszög alaprajzú, zárt udvaros épület. Főhomlokzatán díszes, kőkeretes kapu, felette konzolos, kőbábos erkély található. A hármas tagolású boltozott előcsarnokot sajnos beépítették, az úgynevezett nemesi feljárón balluszteres korlát vezet az emeletre, az egykori díszterembe. A bejárattól balra eső egykori megyebörtön két vasajtaja megmaradt, „1829 TV” monogrammal, illetve 1842-es évszámmal. 1769 után épült Salvatore Aprilis mester tervei szerint és irányításával, az építkezés unokaöccse, Giuseppe, majd Josephus Aprilis irányításával még 1790-ben is folyt. A mostani alakját az 1840-1841 között tető-átalakítás révén nyerte el.
A Korányi Frigyes Emlékház a Szabadság téren áll. A XIX. századi, klasszicista eredetű lakóház, Korányi Frigyes, a nagy orvostudós szülőháza. Az „Angyal” patika berendezése mellett a Korányi család bútorai érdemelnek figyelmet.
Az Ínségdomb a volt Kállay-kúria XVIII. századi épületét foglalta magába, mivel 1945-ben lebontották. A parkjában álló domb az egykori barokk kert tartozéka, kilátója volt.
A Nagybalkányi úton található a csodarabbi sírhelye.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
