Nyírbátor 13435 lakosú város a 471-es főközlekedési út mentén, valamint a 110-es/Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka/ és 113-as/Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta/ vasútvonalak mentén fekszik a Dél-Nyírségben. A város múltja a csiszolt kőkorba nyúlik vissza, de a honfoglalás idején még meglehetősen néptelen volt ez a vidék. Igazán csak a XIII. század utolsó évtizedeitől kísérelhetjük nyomon a Nyírség betelepülését, amikor már szaporodni kezdenek az okleveles emlékek. A Nyírbátorra vonatkozó első okleveles adat 1272-ből származik. A Gutkeled- nemzetségből származó Andrásfia Bereck 1279-ben kapta adományba IV. Kun László királytól a Bátor és a Kisbátor nevű birtokokat. Az adományozási oklevél említi egyébként először Bátort, és Bereck unokái a falu nevét felvéve nevezik magukat Báthoriaknak. Ettől kezdve a család és a falu sorsa mintegy 340 éven át összekapcsolódik. A város fejlődését nagymértékben elősegítette, hogy a Tokaj felől Erdélybe és Debrecen felől a Szamos-hátra vezető utak felezésénél és keresztezésénél feküdt. Így Bátorfalu már a XIV. század folyamán a környék ipari és kereskedelmi központjává vált. Egy 1332-ből keltező adománylevél már jelentős vásárhelynek mutatja. Az adománylevél szerint a Tiszahátról Krasznán és Kocsordon keresztül számos marhát, Szalacsról pedig az erdélyi sót szállító kereskedők, a Debrecenből, Kállóból és Nagykárolyból Szatmárra igyekvő kereskedők kötelesek voltak portékájukat Bátoron keresztül szállítani, és azt a csütörtöki hetivásáron itt árusítani. Ennek emlékét ma is őrzi a városban a Sóhordó utca. Amikor a Bátori-család László nevű tagja feleségül vette Medgyesi Annát, s vele hozományul megkapta a szilágysomlyói uradalmat, a Báthori család két ágra szakadt. Egyik ága az ecsedi várról, a másik pedig a Szilágy megyei Somlyóról nevezte el magát. A Hunyadiak óta hol az egyik, hol a másik ág, ám előfordul, hogy mindkettő tagjai országos méltóságokat viseltetnek, sőt Mátyás királlyal anyai ágon még rokonságba is kerültek. Báthori István erdélyi vajda, aki Kinizsi Pállal összefogva a Kenyérmezőn a törökök felett győzelmet aratott, az itt nyert zsákmányból az 1480-as években kezdte építeni a ma is fennálló templomokat, melyek ma az Alföld egyik legértékesebb műemléki együttesét képezik. A mohácsi vészt követő zavaros emberöltő nehéz napokat hozott a település számára. A Báthori család is belesodródott az európai politikába, s ezért birtokait többször is veszély fenyegette. A két király, Ferdinánd és Szapolyi János, majd annak halála után fia, János Zsigmond között folyó háborúban az országhatárok évről évre változtak. 1549-ben épp Nyírbátorban kötötték meg azt a titkos szerződést, mely Erdélyt Ferdinándnak juttatta, de ezt a török ellenállása miatt nem lehetett végrehajtani. János Zsigmond 1551-ben útban Lengyelország felé anyja kíséretében a nyírbátori kolostorban szállt meg. Ebben az időben járt a városban Tinódi Lantos Sebestyén, aki itt-tartózkodása idején írta egyik legszebb versét a „Sokféle részegösökről” címmel. Az 1570-es években nagyjából kialakulnak az államhatárok Erdély és a Magyar Királyság között. Nem sokkal később kihal a Báthori- család somlyói ága. Utolsó férfisarját, Báthory Gábort 1628-ban Bethlen Gábor fejedelmi pompával temetteti el a nyírbátori családi templomban. A város településszerkezete ma is őrzi a magyar mezővárosi fejlődés sajátos formáit. Ennek egyik jellemzője a térré szélesülő főutca, mely alkalmas helyet teremtett a mezőgazdasági és kézműves termékek árusításához. A gyáripar a XIX. század végén települt meg, ami számottevően hozzájárult a város fejlődéséhez. A jelenleg működő cégek egyre jelentősebb mértékben támogatják a kulturális rendezvényeket. Mezővárosi jogállását Nyírbátor ugyan 1886-ban elveszítette, ám 1973-ban új szakasz kezdődik, hiszen ekkor kapja vissza városi rangját. Az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet alakult ki a városban. Több évtizedes hagyománya van rendezvényeinek.
Nyírbátor műemlék épületei messze földön híresek. A Báthory István által késő gótikus stílusban építtetett református templom legszebb hazai teremtemplomunk. A hálóboltozattal borított egyterű belsőt hatalmas, háromosztású, csúcsíves ablakok világítják meg. A XVI. század elején a templomot déli kettős reneszánsz ajtóval, kegyúri ülőfülkével látták el. Az 1511-ben Morone olasz intarziaművész által készített gyönyörű hátpadsornak csak egy részei láthatók, a nagy értékű berendezési tárgyakat fele részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum, fele részben pedig a helybéli múzeum őrzi.
A templom mellett álló harangtorony monumentális hatású, zömök, árkádos négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi, a XVII. század első felében épült, harangja 1640-ben készült Eperjesen.
Szintén az 1480-as években építtette Báthory István a minoritatemplomot. A hosszú szentélyű s mellé állított toronnyal ellátott késő gótikus ferences építkezések egyik legszebb példája. Belsejét nagyon szép hazai barokk faoltárok díszítik, festett faragott alakokkal. Legnevezetesebb közülük a Passió- vagy Krucsay-oltár. Megszületésének históriáját dolgozta fel Balázs József a „Bátori advent” című történelmi játékban, melyet nagy sikerrel játszottak a színházak.
A középkori kolostor helyén 1720 körül épült barokk stílusú volt minorita rendházban rendezték be a dr. Szalontai Barnabás által 1955-ben alapított Báthory István Múzeumot, amely igen gazdag helytörténeti és művészeti anyagot őriz, ezért az ország legjelentősebb vidéki gyűjteményei között tartják számon.
Nyírbátor műemlék épületei messze földön híresek. A Báthory István által késő gótikus stílusban építtetett református templom legszebb hazai teremtemplomunk. A hálóboltozattal borított egyterű belsőt hatalmas, háromosztású, csúcsíves ablakok világítják meg. A XVI. század elején a templomot déli kettős reneszánsz ajtóval, kegyúri ülőfülkével látták el. Az 1511-ben Morone olasz intarziaművész által készített gyönyörű hátpadsornak csak egy részei láthatók, a nagy értékű berendezési tárgyakat fele részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum, fele részben pedig a helybéli múzeum őrzi.
A templom mellett álló harangtorony monumentális hatású, zömök, árkádos négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi, a XVII. század első felében épült, harangja 1640-ben készült Eperjesen.
Szintén az 1480-as években építtette Báthory István a minoritatemplomot. A hosszú szentélyű s mellé állított toronnyal ellátott késő gótikus ferences építkezések egyik legszebb példája. Belsejét nagyon szép hazai barokk faoltárok díszítik, festett faragott alakokkal. Legnevezetesebb közülük a Passió- vagy Krucsay-oltár. Megszületésének históriáját dolgozta fel Balázs József a „Bátori advent” című történelmi játékban, melyet nagy sikerrel játszottak a színházak.
A középkori kolostor helyén 1720 körül épült barokk stílusú volt minorita rendházban rendezték be a dr. Szalontai Barnabás által 1955-ben alapított Báthory István Múzeumot, amely igen gazdag helytörténeti és művészeti anyagot őriz, ezért az ország legjelentősebb vidéki gyűjteményei között tartják számon.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
