Nyíracsád 3989 lakosú nagyközség Vámospércstől 13 kilométerre, északkeletre. Nyíracsádot az első hivatalos okmányok 1338-ban említik először az eddigi kutatások szerint. Korábban is lakott volt, amit bizonyít a község határában feltárt Avar-kori temető, valamint a honfoglalás kori lovas sír. Árpád-kori templomát már valószínű, hogy a tatárok lerombolták (felgyújtották), majd a török időben többször elpusztították a falut. A község fejlődésére kihatással volt Debrecen közelsége, annál is inkább, mivel a királyi város birtokolta az 1950-es évekig a Guth-i erdőséget. A község legnagyobb birtokosai a Vécsey bárók voltak, akik több épületet emeltek, melyek közül néhány még ma is funkcionál.
Széles körben ismert a nyíracsádi református műemlék templom, mely Árpád korabeli, belső falazatai XIV. századbeli falképekkel. A görög-katolikus és a római katolikus templom műemlék jellegű, mindkettő felújított állapotú. A községben centenáriumi Petőfi szobor van a főtéren, ugyanott I-II. Világháborús emlékmű, mely E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész alkotása. A tér északkeleti oldalán a millecentenárium alkalmából állított szobrot a település önkormányzata, mely Dr. Kövér József szobrászművész alkotása. Nyíracsádon megtalálható a paraszti múlt emlékei, melyek gyűjtésébe bekapcsolódott az Idegenforgalmi Egyesület. A községi önkormányzat fejleszti a falusi turizmust, mintegy 20 családi házban felkészültek az ide érkező vendégek fogadására, elsősorban a csendet, pihenni szerető, pihenni vágyókat kívánják fogadni. Több önkormányzat és magánszemély által létrehozott “Ligetalja-Guth Idegenforgalmi Egyesület” székhelye a település. A község szélén erdei parkot alakított ki a Nyírerdő Rt. 2 hektár területen. Itt lehetőség van a Guth-i erdő fafajainak, egyéb növény és állatvilágának megismerésére, valamint szalonnasütésre, labdajátékokra, a szabadidő kulturált eltöltésére. A Guth-i erdőben szervezett formában szekerezésre is, télen lovas szánkózásra van lehetőség. A község közigazgatási területén 3 szervezetnél van vadászati lehetőség. A településen él és alkot Kiss József festőművész, minden nyár elején június első vasárnapján a községben megrendezésre kerül a Ligetaljai kulturális napok rendezvénysorozat.
Széles körben ismert a nyíracsádi református műemlék templom, mely Árpád korabeli, belső falazatai XIV. századbeli falképekkel. A görög-katolikus és a római katolikus templom műemlék jellegű, mindkettő felújított állapotú. A községben centenáriumi Petőfi szobor van a főtéren, ugyanott I-II. Világháborús emlékmű, mely E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész alkotása. A tér északkeleti oldalán a millecentenárium alkalmából állított szobrot a település önkormányzata, mely Dr. Kövér József szobrászművész alkotása. Nyíracsádon megtalálható a paraszti múlt emlékei, melyek gyűjtésébe bekapcsolódott az Idegenforgalmi Egyesület. A községi önkormányzat fejleszti a falusi turizmust, mintegy 20 családi házban felkészültek az ide érkező vendégek fogadására, elsősorban a csendet, pihenni szerető, pihenni vágyókat kívánják fogadni. Több önkormányzat és magánszemély által létrehozott “Ligetalja-Guth Idegenforgalmi Egyesület” székhelye a település. A község szélén erdei parkot alakított ki a Nyírerdő Rt. 2 hektár területen. Itt lehetőség van a Guth-i erdő fafajainak, egyéb növény és állatvilágának megismerésére, valamint szalonnasütésre, labdajátékokra, a szabadidő kulturált eltöltésére. A Guth-i erdőben szervezett formában szekerezésre is, télen lovas szánkózásra van lehetőség. A község közigazgatási területén 3 szervezetnél van vadászati lehetőség. A településen él és alkot Kiss József festőművész, minden nyár elején június első vasárnapján a községben megrendezésre kerül a Ligetaljai kulturális napok rendezvénysorozat.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
Istenszülő Oltalma görög katolikus templom A templom a 18. század végén épült.
1809-ben épült a mainál kisebb templom, majd ezt 1955-ben szentéllyel és oldalhajóval bővítették. Akkor nyerte el jelenlegi alakját. Értékes az ikonosztázionja. Képeinek egy része a XVIII. században készült. Különleges darabjai az 1794-ben festett és 1995-ben feltárt, restaurált Útmutató Istenszülő Szűz Mária, valamint a Tanító Krisztus ikon. Hátterük alapba mélyített mintázatú, aranyozott. Mária ruházata ezüsttel borított és kidomborodik a kép síkjából.
A falakat keleties falfestés díszíti, amelyet Mező György esperes készíttetett 1999-ben és Mihael Pascariu festett.
Buzitai görög katolikus iskolakápolna 
Szent Kereszt templomA templom 1839-ben épült klasszicista stílusban.
1839 és 1841 között Lászlófalvi Eördögh Péter birtokos kápolnát építetett. A kápolnát 1929-ben villámcsapás érte, ezért báró Vécsey Miklós földbirtokos 1932-33-ban felújítatta és kibővíttette. A régi kápolnarész - a jelenlegi oltár alatt - 3 fülkés, üres kripta található. A község legmagasabb pontján álló templom neoklasszicista stílusban épült. A templomot 2000-ben sekrestyével bővítették és újrafestették. A szentély két oldalán Szent István és Szent László falképe látható.
