Hosszúpályi 5474 lakosú nagyközség a 107-es/Létavértes-Sáránd-Debrecen/ vasútvonal mentén, Létavértestől 12 kilométerre, nyugatra fekszik. A település az Árpád-korban alakult ki a Nyírség és Sárrét találkozásánál. Északi határrésze nagyrészt erdő borította terület, amely tájvédelmi körzet különleges madár- és növényvilága miatt. Ezen a területen szőlő- és gyümölcsöskertek, valamint futóhomok is található. A déli határrész jól termő öntés- és vályogtalajú, mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A honfoglalás előtt gótok, hunok, avarok, szarmata jazigok éltek a vidéken, ez utóbbiak építették azt a védőárkot, amelyet itt Ördögároknak neveznek. A községről az első írásos adat 1219-ből való, amikor az Ákos-nemzettség birtoka volt. Hosszúpályi a török időkben majdnem elpusztult. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelem és a kuruc katonaság a közeli nyírfa erdőkben táborozott. A község az erdőspuszták régiójaként Debrecen agglomerációs körzetének része, ami a jövőbeni fejlődését meghatározhatja.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
