Nyíradony 7703 lakosú város a 471-es főközlekedési út valamint a 110-es/Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen/ és a 112-es/Nyíradony-Nyíregyháza/ vasútvonalak mentén. Írásos emlékeink szerint Adony és a szomszédos Gúth már a IX. században lakott hely volt, pontosabban az Árpád-kori Gúth-Keled nemzettség első Szabolcs megyei szállásközpontjául szolgált. A tatárjárás során rombolták le a gúthi monostort, ahol az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, majd a XVIII. században említik újra az írásos források Adonyt, amely Károlyi Imre gróf templom építése után egyre jelentősebb szerephez jut, mint székhelyközség. A kedvezőtlen természeti adottságok ellenére lendületes fejlődés tapasztalható az 1970-es évektől. Az elért eredményekben nagy szerepet játszott a település vallásossága, az itt élők büszkesége és tenni akarása. 1992. január 1-től Nyíradony a Dél-Nyírség Ligetalja tájegység egyetlen városa, lakói alkalmazkodtak a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz.
A műemlékként is számon tartott görögkatolikus templom végleges formáját 1812-ben kapta meg, amely a későbbi barokk stílus jegyeit viseli.
A római katolikus templom homlokzatán a Gencsi-uradalom címere látható.
A homokháti dombságot övező Gúthi erdő panorámája, jótékony természeti hatása, gazdasági erőforrása mellett jelentős rekreációs tényező, s meghatározó a település arculatának megítélésében.
A műemlékként is számon tartott görögkatolikus templom végleges formáját 1812-ben kapta meg, amely a későbbi barokk stílus jegyeit viseli.
A római katolikus templom homlokzatán a Gencsi-uradalom címere látható.
A homokháti dombságot övező Gúthi erdő panorámája, jótékony természeti hatása, gazdasági erőforrása mellett jelentős rekreációs tényező, s meghatározó a település arculatának megítélésében.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
