Hajdúsámson 10681 lakosú város az ország térszerkezetében az Alföld határmenti térségében, Debrecentől, a megyeszékhelytől északkeletre, 13 kilométerre helyezkedik el. A település mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető. A községet 110-es/Debrecen- Mátészalka/ vasútvonal és a 471-es főközlekedési út szeli át. Hajdúsámson középső bronzkori régészeti leletekkel büszkélkedhet. A debreceni Déri Múzeum Őskori gyűjteményében “Hajdúsámsoni kincs” néven tartják számon azt a Kr.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elő a község területén. A település neve a Sámson személynévből származik. A korai okleveles emlékekben ehhez egy szláv személynév eredetű Túr előtag kapcsolódott. Túrsámsonként fordul elő már 1213-ban is a Váradi Regestrumban. A XV. században a Túr elnevezés eltűnik és egyszerűen Sámsonnak nevezik. Jogállása a középkorban “villa”, “possessio”, azaz falu és birtok, a XIV. század végén mint vámhelyet említik. Birtokosai közül kiemelkednek a debreceni Dózsák és a Hunyadiak. 1703-ban Sámsonnál táborozik II. Rákóczi Ferenc. A XVII. századtól legnagyobb birtokosa Debrecen városa. Gazdasági fejlődésében mindig a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az iparosodás az 1800-as évek közepétől kezdődött, elsősorban malom- és szeszipar, majd a vas- és kézműipar volt a jellemző. Hajdúsámsonban született 1862-ben Kunos Ignác c. egyetemi tanár, a török népmesék európai hírű gyűjtője, és itt töltötte gyermekkori éveit Harangi Imre az 1936-os berlini olimpia ökölvívó bajnoka.
A településre nem jellemző az idegenforgalom. A községben található viszont egy Európa hírű öntöttvaskályha-gyűjtemény. Tulajdonosa Bardi János.
A település központjában (a Szabadság téren) található Harangi Imre az 1938-as berlini olimpia ökölvívó bajnokának védetté nyilvánított emlékfája.
A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része Hajdúsámsonban található. Ez a pusztagyepekkel és nedvesebb homoki rétekkel, laposokkal tarkított, természeti értékekben gazdag martinkai legelő, a hozzá csatlakozó tölgyessel.
A településre nem jellemző az idegenforgalom. A községben található viszont egy Európa hírű öntöttvaskályha-gyűjtemény. Tulajdonosa Bardi János.
A település központjában (a Szabadság téren) található Harangi Imre az 1938-as berlini olimpia ökölvívó bajnokának védetté nyilvánított emlékfája.
A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része Hajdúsámsonban található. Ez a pusztagyepekkel és nedvesebb homoki rétekkel, laposokkal tarkított, természeti értékekben gazdag martinkai legelő, a hozzá csatlakozó tölgyessel.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
