Hajdúszoboszló 23427 lakosú városa az Alföld északkeleti részén, a 4-es főközlekedési út mentén Debrecentől 20 kilométernyire, délnyugatra terül el. A helységet érinti a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal is. Határában három tájegység érintkezik egymással: észak- északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy , a ”dicső rónaság” és délről a Nagysárrét, illetve a Berettyó vidéke. Itt a romantikára vágyódó utazó nem hallhatja a tenger zúgását, nem bámulhatja a vadregényes hegyek karéját. A táj mégsem egyhangú, hisz itt-ott élénkítik a Tisza elhagyott medrei. A határ híres magyar puszta felé kissé lejt, a tengerszint feletti magassága alig éri el a 100-110 métert. Különféle történeti adatokból, részben a szórványleletekből tudjuk, hogy az Alföldnek ez a része a népvándorlás korában is lakott hely volt. A természeti adottságok, valamint a kereskedelmi utak találkozása miatt hunok, vandálok, gepidák, gótok, avarok stb. sűrűn váltogatták itt egymást. A magyar időkben, tehát már az Árpád-kor első szakaszában is népes településekkel rendelkezett ez a környék. Szoboszló első írásos említése 1075-ből származik, amikor I. Géza király az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár, a mai város ősének királyi vámjának felét. Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án kelt címeres adománylevelével 700 lovashajdúnak adott otthont a krími tatárok által 1594-ben teljesen elpusztított Szoboszló helyén. A fegyverforgatásból élő hajdúk részt vettek I. Rákóczi Gyürgy vallásháborújában, II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában. A török elleni harcuk miatt 1660-ban Szeidi pasa elpusztított a várost. 1680-ban itt választották meg Thökölyt fővezérré. Harcoltak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Szatmár alatt ők áldoztak a legtöbb vért. A Rákóczi szabadságharc után a város elszegényedett, s a Habsburg –uralommal veszélybe kerültek a hajdúkiváltságok. 1739-ben pestisjárvány után a megfogyatkozott és kimerült lakosság el akarta hagyni a várost, a Hajdúkerület vezetői beszélték rá őket a maradásra. A település szláv eredetű neve a hajdú előtaggal kiegészülve a XIX. században terjedt el. Az I. Világháborúban 17000 lakosából 1051 esett el a harctereken. Itt született Göncz Pál, a magyar pedagógia reformere; Eötvös József miniszteri tanácsosa 1817-ben; Hőgyes Endre, a „Magyar Pasteur”, a magyar kísérleti kórtan megalapozója; Kenézy Gyula orvostudós. Itt diákoskodott Szép Ernő, író, Szoboszló népének irodalmi örökítője.
A Szent László római katolikus temploma barokk stílusban 1776-ban épült. Az 1957-ben festett freskói a város és Hortobágy látképét, a gyógyvíz megtalálását ábrázolják.
A református temploma a XV. századi templom falmaradványaira épült a XVIII. században, később 1820-ban, klasszicista stílusban átalakították. Mellette Somogyi Sándor alkotásai: Gönczy Pál mellszobra és az I. Világháborús emlékmű áll. Mögötte a XVI. századi erődfal és sarokbástya tekinthető meg.
A Bocskai Múzeumot történelemtanáruk vezetésével középiskolás diákok alapították. Néprajzi, helytörténeti, numizmatikai és fürdőtörténeti anyaga van. Udvarán kisparaszti gazdasági felszerelések láthatók.
A Gönczy Pál Emlékszoba az 1845-ben a zeleméri Karap-birtokon árvanevelő intézetet létesítő híres pedagógus munkásságával ismertet meg.
Az áldott gyógyvíz az oka annak, hogy a város igazi, a nagy jövővel kecsegtető születésnapjának 1925. október 26-át tekinthetjük. Pávai Vajna Ferenc főgeológus egy éve kutatott már földgáz után ezen a vidéken. S azon a bizonyos őszi napon a mélyfúrások eredményeként 1090,87 méter mélységből 15 méteres gőzölgő, sistergő vízoszlop tört a magasba. A felszínre bukkanó nagy mennyiségű földgázzal 73 oC-os hévíz tört elő a föld gyomrából óránként 2.304.000 liter forró arany. Innen kezdve megváltozott a helység élete, új reménységek és új gondok jelentkeztek, amelyek meghatározták az eddigi szimpla mezőváros egész további fejlődését. Egy ideig ugyancsak folyt, ömlött a forró víz az árkokba, gödrökbe, ám a praktikus gondolkodású lakosság fürdőzni, mosni kezdtek a gödrökben. S ez a csoda nem más mint a triászkori őstengerek vize, ez adhatja vissza a sérült vagy teljesen elveszett egészséget! Évtizedek küzdelmeire, kudarcaira, sikereire, megtorpanásaira most ne vesztegessük az időt! A lényeg az, hogy Hajdúszoboszló már évtizedek óta népszerűbb és eredményesebb gyógyhely. A szolgáltatások egyre bővülnek, a gyógyturizmus egyre virágzóbb. Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági termőterületeken, a gyógyvízen és a gázmezőkön kívül a bőséges napfény. A városon átkanyarog a Kösely- patak, amely egyesülve a Pece- érrel és a város határát érintő Kadarcs folyócskával a Hortobágyba ömlik. Ezek mind az elhagyatott ősi Tisza-meder maradványai. A Keleti-főcsatorna észak-déli irányban hömpölyög a város határán. A 12-14 kilométeres szoboszlói szakasz nemcsak az öntözést szolgálja, remek pihenőhelyet a természetes környezetben úszni és horgászni vágyók környékbeli lakóknak.
A Szent László római katolikus temploma barokk stílusban 1776-ban épült. Az 1957-ben festett freskói a város és Hortobágy látképét, a gyógyvíz megtalálását ábrázolják.
A református temploma a XV. századi templom falmaradványaira épült a XVIII. században, később 1820-ban, klasszicista stílusban átalakították. Mellette Somogyi Sándor alkotásai: Gönczy Pál mellszobra és az I. Világháborús emlékmű áll. Mögötte a XVI. századi erődfal és sarokbástya tekinthető meg.
A Bocskai Múzeumot történelemtanáruk vezetésével középiskolás diákok alapították. Néprajzi, helytörténeti, numizmatikai és fürdőtörténeti anyaga van. Udvarán kisparaszti gazdasági felszerelések láthatók.
A Gönczy Pál Emlékszoba az 1845-ben a zeleméri Karap-birtokon árvanevelő intézetet létesítő híres pedagógus munkásságával ismertet meg.
Az áldott gyógyvíz az oka annak, hogy a város igazi, a nagy jövővel kecsegtető születésnapjának 1925. október 26-át tekinthetjük. Pávai Vajna Ferenc főgeológus egy éve kutatott már földgáz után ezen a vidéken. S azon a bizonyos őszi napon a mélyfúrások eredményeként 1090,87 méter mélységből 15 méteres gőzölgő, sistergő vízoszlop tört a magasba. A felszínre bukkanó nagy mennyiségű földgázzal 73 oC-os hévíz tört elő a föld gyomrából óránként 2.304.000 liter forró arany. Innen kezdve megváltozott a helység élete, új reménységek és új gondok jelentkeztek, amelyek meghatározták az eddigi szimpla mezőváros egész további fejlődését. Egy ideig ugyancsak folyt, ömlött a forró víz az árkokba, gödrökbe, ám a praktikus gondolkodású lakosság fürdőzni, mosni kezdtek a gödrökben. S ez a csoda nem más mint a triászkori őstengerek vize, ez adhatja vissza a sérült vagy teljesen elveszett egészséget! Évtizedek küzdelmeire, kudarcaira, sikereire, megtorpanásaira most ne vesztegessük az időt! A lényeg az, hogy Hajdúszoboszló már évtizedek óta népszerűbb és eredményesebb gyógyhely. A szolgáltatások egyre bővülnek, a gyógyturizmus egyre virágzóbb. Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági termőterületeken, a gyógyvízen és a gázmezőkön kívül a bőséges napfény. A városon átkanyarog a Kösely- patak, amely egyesülve a Pece- érrel és a város határát érintő Kadarcs folyócskával a Hortobágyba ömlik. Ezek mind az elhagyatott ősi Tisza-meder maradványai. A Keleti-főcsatorna észak-déli irányban hömpölyög a város határán. A 12-14 kilométeres szoboszlói szakasz nemcsak az öntözést szolgálja, remek pihenőhelyet a természetes környezetben úszni és horgászni vágyók környékbeli lakóknak.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
