Kaba 6373 lakosú város a 4-es főközlekedési út és a 100-as/Záhony-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest/ vasútvonal mentén, Püspökladánytól 11 kilométerre, északkeletre fekszik. Kaba kedvező földrajzi környezetben fekvő, jelentős iparral rendelkező mezőgazdasági jellegű nagyközség. Feltehetően az avarok óta lakott település. A községre utaló írásos emlékek a Váradi Regestrumban találhatók az 1212-es 1219-es évekből. A török hódoltság idején már mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. Az első igazán jelentős írásos anyag a Kabai Kódex, amely a város 1702-ben megkezdett jegyzőkönyve. Az Árpád-házi királyok korában már önálló templommal rendelkezett, amely többször elpusztult és újjáépült. A kabait nevű meteorkő 1857-ben hullott le a település határában. A világháborúk pusztításai után jelentős fejlődésnek indult a község intézmény-rendszere és közműellátottsága. A település legnagyobb ipari üzeme a Kabai Cukorgyár RT. 1979-óta termel. A lakosság megélhetésében továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó az ipari üzemek és több kisebb-nagyobb vállalkozás mellett.
Melegvizet és földgázt adó kútja 1937-óta a biztosítja a fürdő működését.
Melegvizet és földgázt adó kútja 1937-óta a biztosítja a fürdő működését.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
