Báránd Hajdú-Bihar megye bihari részének nyugat felé a legszélső települése, mely 2697 lakost számlál és az úgynevezett “Háromföld”: a Nagysárrét, a Hajdúság és a Nagykunság szegletében húzódik meg. A helységet érinti a 42-es főközlekedési út, valamint a 101-es/Püspökladány-Biharkeresztes/ vasútvonal. Ez az Árpád-kori településű falu a vízállásokból és a mocsarakból jól kiemelkedő lakott hátságokból alakult ki. A falu IV. László (1272-1290) egyik keltezetlen oklevelében fordul elő első ízben, itt állított ki (in villam Barand) oklevelet. Ettől azonban nyilvánvalóan korábbi eredetű. A középkorban a váradi püspök birtoka. A török hódoltság előtt is jelentős hely, 1552-ben 51 telekkel írták össze. Lakottan vészelte át a sok pusztulást hozó XVII. századot, s lakossága református hitre tért. A XVIII. században ismét az újraszerveződő váradi püspökség birtoka lett. Területi fejlődése azóta folyamatos, végleges szerkezete az 1950-es évekre kialakult. A település lakossága főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
A község műemlékei a főtéren található a református és a katolikus templom, illetve Nepomuki Szent János szobra.
A község műemlékei a főtéren található a református és a katolikus templom, illetve Nepomuki Szent János szobra.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
Nagyboldogasszony templomA templom 1752-ben épült barokk stílusban, 1852-ben átépítették.
